Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)
KERESKÉNYI MIKLÓS: A demográfia és a gazdálkodás főbb jellegzetességei a XVIII. századi Füzesgyarmaton
- 463 falu helyén építették újjá a visszatelepülök. (2.sz. térkép) Az autarchiás korszakban az eltérő természeti adottságokkal bíró két -láp és szántóföldi művelésre alkalmas- terület határán épült település kedve52 ző lehetőseget adott lakóinak a megélhetésre. A Sárrétek világának élményszerű leírását adó Kiss Lajos és más, a vidéket jól ismerő szerzők lebilincselő "elmeséléséből" kiderül, hogy a vidék a mocsárba menekült embereknek, a háborúk idején a túlélés jobb lehetőségét biztosíthatta. A ténynek ismeretében nem csodálkozhatunk azon, hogy Füzesgyarmatot a megye első újratelepült helységeinek a sorában találjuk. Véleményünk szerint a Szeghalommal azonos időben, kb. 1705-ben elpusztult helység romjait 1-2 évnél hosszabb időre lakói nem hagyhatták el. Igaz, hogy a források felvetésünket nem igazolják (mert nincsenek), de az bizonyosnak látszik, hogy a falunak említett szomszédjához hasonló története lehetett a XVIII. század első évtizedeiben. Füzesgyarmat benépesülése gyaníthatóan már a Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben megindulhatott. Az általunk vizsgált összeírás, valamint az összeírások legalaposabb feldolgozását elvégző Ember Győző adatai szerint 1715-ben, az országos felvétel idején 29 család élte itt a földet. (V.sz. táblázat) A következő évben a lakosságszám közel megháromszorozódott, hiszen a családfők száma elérte a 79-et. A két összeírás között valójában nem egy év, hanem csak 4 hónap telt el. Az első felmérés az őszi betakarítást követően 1715 szeptemberében, az 1716-os január derekán történt. Vajon az adatnövekedés, a népesség nagyarányú beáramlásáról tanuskodik-e vagy sem? Megítélésünk szerint nem erről van szó. Kováts Zoltán már korábban rámutatott munkáiban arra, hogy a forrásokban a népességszám-növekedés nem feltétlenül a bevándorlás eredménye, hiszen a családfők az anyagi megerősödés jelképeként is bekerülhettek a különböző összeírásokba. Megállapítását igaznak gondoljuk, de esetünkben az összeírások hibaforrásait is fontosnak tartjuk. Nézetünket azzal indokoljuk, hogy a megye csak 1715. július 23-án alakult, s a más megyéből származó tisztikarnak első feladatai közé tartozott a Tolna megyei összeírok munkájának segítése. A
