Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

HERCZEG MIHÁLY: A majorsági gazdálkodás kezdetei Sámsonban

- 400 ­huzavona, felsőbb hatóságokhoz futkosás után némileg meghátrált a föl­desúr. 1758-ban lejjebb szállította a földbért, elállott a rendszeres dézsma és robotolás megkövetelésétől. De a szénacsináláshoz szükséges munkaerőről nem mondhatott le, hiszen fejlődő majorsági állattartása ezt nem nélkülözhette. Ezerszámra csinálták a szénaboglyát az uradalom­nak úgy Derekegyházán, mint Sámsonban is. Ugyancsak kitartott a földes­úr a forspontozás (=előfogat adás, fuvarozás) mellett is. Egyébként a vásárhelyiek továbbra is taksásoknak vallják magukat. A királynő rende­letéig valódi urbárium nem is született az "Alföldi birtokon", mármint a Csongrád-vásárhelyi uradalom területén. Az 1767. évi úrbéri rendelet után el tudta fogadtatni az uraság az egész lakossággal, hogy az urbá­rium a királynő parancsa, el nem kerülhető. Egyúttal az uradalom számá­ra eljött annak az ideje is, hogy az eddig vitatott pusztákat végleg és megváltoztathatatlanul az uradalom majorságához sorolták. így ke­rült a majorsági földek közé Újváros, Tompahát, Kéktó, Batida, Rétko­panes, Szikáncs, Sámson puszta. Gr Károlyi Antal 1786. szeptember 27-i levelében azt írta, hogy ezek a puszták "Isten, Természet és Hazánk törvényei szerint"... őt megilletik, "Ö Felségének szándéka szerint ed­dig a puszták, minthogy az contributió (=adózás) alá nem voltak vetve, 9 az urbáriumnak sem voltak objectumai". A város okosai most azt sütötték ki, hogy ez nem az igazi urbárium. Futkostak a vármegyei törvényszékhez, helytartótanácshoz. Annyit elér­tek, hogy a Helytartótanács 1776. évi december 26-án kelt, 6590/1776. sz. intimatumában (=intézvény, leirat) kötelezte az uradalmat e pusz­ták visszaadására, vagy betelepítésére. Erreföl hozatott az uradalom felvidéki telepeseket. (Lóger, Lakhat betelepítése.) A 19. sz. 20-as éveiben mégegyszer szóbakerült ez az ügy s csak az 1847. évi legelőel­különözési egyezségben oldódott fel e puszták hovatartozásának kérdé­se. Sváb Kristóf teljhatalmú jőszágkormányzó jutalma A sámsoni majorságszervezés, az ottani építkezések, elválaszthatat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom