Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

CSEH EDIT: A Békés vármegyei parasztok válaszai az úrbéri kérdőpontokra

- 358 ­dat, 10 kátsát, 8 galamb fiat, 30 icze vajat, 40 font irós vajat, két borjut és négy bárányt administráltunk. A tized itt szokásban nem lé­vén, a kilenczednek állapottya miképpen légyen ezen Nemes Vármegyében más Földes Urasságoknál, azt nem tugyuk. Farkas János jegyző Kováts János Toszeczki György Szappanos Péter Maginecz Tamás Kiszely János esküttek és városnak elöljárói Jegyzetek 1,2 Ezen kijelentések alapjául az a Markovicz Mátyás által is leírt tévhit szolgált, hogy Szarvasnak tulajdonképpen nincs határa (XVIII.sz. közepe) mert a "Templom - utczától északra eső rész a halászteleki pusztához, a déli rész a kákáihoz tartozott." (Kará­csonyi J. i.m. II. 288.) 3 A szarvasiak letelepedési szerződésüket 1722. júl. 23-án kapták meg (Sparer János jószágigazgató adta ki). 4 A szarvasiaknak a XVIII. század folyamán sok határperük volt. Leg­többet Túr mezővárossal perlekedtek. Itt is erre utalnak. Szeghalom 1769. október 15. 1. Nem volt soha a mi emlékezetünkre urbárium, vagy is jobbágyi köte­lesség közinkbe bé hozva, hanem contractus szerént tartattunk, az az két részről meg edgyezett akarat szerént. 2. M/e/l/tó7s/a/gos Urasággal egyszer kötött contractusunk, a melly időre volt szabva, soha meg nem másoltatott és a contractus három há­rom esztendőkre volt egymás után ki adva. Urbariális regulatio pedig soha nem volt. 3. Contractusunkba bé foglalt kötelességünkön kivül esztendőnként har­minchat négy lovu vagy négy ökrű szekereket és kilenczven hat manualis­tákat szoktunk adni egy hétre (kiket héti szeresek/ne/k nevezünk), melly kötelességünk cir/citer/ húsz esztendőktől fogva hozatott bé. Ezen kivül M/e/l/1ósá7gos Uraságnak hol mészért, hol gabonáért, midőn kivántatott, elszoktunk menni, melly mindazáltal terhiünkre nem lévén, jó szivvel cselekeszszük. 4. Határunk székes, árvizes, hepe hupás és lapájos, a mellynek két harmad részét szántani és vetni szoktak. Szántó földeink pedig csak ak­kor termékenyek, mikor középszerű jó idők járnak. Mivel azok, ha essős idők vágynak, székes voltok miatt el borittatnak a vizzel, ha pedig szárazság vagyon, ugyan azon okból ki száradnak. Egy harmad része hatá­runk/na/k semlyékes és sombokos, mellyen fejős marháink szoktanak jár­ni, melynek ennekelotte semmi egyéb hasznát nem vettük, hanem az idén a mostani különös szárazságra való nézve, kaszálhattunk rajta. Szé­nánk, mellyet a határba kaszállunk nádas és sásas. A határnak legelő

Next

/
Oldalképek
Tartalom