Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

GOMBOS JÁNOS: A XVII-XVIII. századi felvidéki népességmozgás és Tótkomlós újratelepítése szlovákokkal

- 25 szakban letelepedők jó része földdel, illetve földdel nem rendelkező zsellér volt. Sajnos, az iratanyag hiánya folytán nem tudjuk konkrét okát adni annak, hogy a földesúr miért adta fel a korábbi, kizárólag jobbágygazdák letelepedését engedő álláspontját. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy bár a zsellérek munkájára békésszentandrási és csabacsüdi birtokain volt szüksége, a komlósi gazdák is igényelték a zsellér-munkaerőt. A Rudnyánszky utódok nagyösszegű adósságaikkal, költekező életmódjuk113 kai apjuk halála után (1778.) szétzüllesztették a birtokot. Rudnyánszky József halála után elvesztették az oldalági örökösökkel szemben a pert és vele a birtok nagyobb részét. Egy 1797-es megyei nemesi összeírás tanúsága szerint Tótkomlóson már kilenc földesúri család osztozott, melyek közül a legnagyobb évi jövedelmet (5500 forintot) szentgyörgyi Horváth Zsigmond húzta a faluból.