Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

GOMBOS JÁNOS: A XVII-XVIII. századi felvidéki népességmozgás és Tótkomlós újratelepítése szlovákokkal

- 23 nos, Urban György, Vajas György, Vajas Márton, Varga Benjamin, Varga György. E családok (családfők) zöme a már említett szegvári uradalomból, illetve kisebbik része Békéscsaba, Orosháza érintésével érkezett folyamatosan Tótkomlósra. A honfoglalók másik fő csoportját (mintegy 58 család) azok a felvidéki, Nógrád-, és Pest-megyei, valamint szarvasi rokonok alkották, akiknek már nem volt lehetőségük Békésszentandráson letelepedni, ezért követték az előbbieket Tótkomlósra. Ezek névszerint Adamik György, Adamov Mátyás, Adamov Pál, Antal Mihály, Balasko András, Ballá Márton, Bartusik János, Bencsik Pál, Benyo György, Bobál András, Bogár János, Csizsik Mátyás, Dudik Pál, Francicei Tamás, Gyukov Mátyás, Híres Mihály, Hrivnák János, Jónás András, Kackov Mihály, Kmety András, Kmetyko Ádám, Koncsek Mihály, Koreny János, Kovács István, Kovács Mihály, Lanione János, Lipták János, Lóci Márton, Lomjanszki Márton, Macái András, Mészáros János, Mikloviech András, Molnár Mátyás, Motyovszki János, Mravik Péter, Petrás Pál, Pipis Mihály, Pirovszki /Birovszki/ János, Pliesovszki András, Roszkos András, Roszkos Márton, Rosza János, Sárkány Mihály, Szartoriusz Tóbiás, Simkó Mátyás, Sztrel József, Szügyicki András, Tájat Márton, Teriakovszki János, Tószecki András, Tószecki György, Unger Ábrahám, Urban Jakab, Urban János, Vajda Mihály, Zajac János, Zsiga Pál voltak. A régi komlósiak körében szájhagyományként fennmaradt egy másik kicsiny, Hódmezővásárhelyről érkezett szlovák betelepülő raj emléke is, amelynek tagjai állítólag már ott vészelték át a török időket. Erre a vidékre, bizonyíthatóan, az 1710-es években kerültek először szlovák betelepülők. A szájhagyomány valóságmagját abban kereshetjük, hogy a Csongrád-megyei Károlyi birtokokra már a szatmári békét követő években érkeztek szlovák jobbágyok, akik pásztorok, illetve mesteremberek voltak. Hódmezővásárhelyen, magyar nyelvi közegben, mintegy a beilleszkedés első fokaként mesterségük nyomán magyar ragadványnevek vise101 " lői lettek. Ok, illetve utódaik alkothatták a Vásárhelyről betelepülők maroknyi csoportját. Ez a halvány nyom azonban még további megerősítést, illetve pontosítást kíván.