Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

GOMBOS JÁNOS: A XVII-XVIII. századi felvidéki népességmozgás és Tótkomlós újratelepítése szlovákokkal

- 12 közvetítésével, a XVII. század folyamán a Pázmány Péter nevével fémjelzett ellenreformáció komoly erőfeszítéseket tett a katolikus egyház elvesztett pozícióinak viszaszerzésére. A katolikus hitre megtért földesurat azután jobbágyának is követnie kellett (cuius regio, eius religio), vagy ha lehetősége nyílott rá, hitét szökéssel próbálta menteni. A hadjáratok, a növekvő jobbágyterhek és a vallásüldözés elől menekülő jobbágyok sok esetben nem vállalkoztak a több megyén is átvezető, kockázatos útra, hanem ahogyan az Alföld népe igyekezett a természet nyújtotta védelem, a nádas, a mocsár felé vészhelyzetben, ők ugyanúgy igyekeztek a magas hegyek nyújtotta menedékek felé. Vonzotta őket többek között a valach-pásztorok kivételezett helyzete is. A Felvidék gazdálkodásában a XV. század második felétől kezdődően nagyobb hangsúlyt kapott a hegyvidéki gazdálkodás. A folyóvölgyekben megnőtt lakosságszám miatt szükségessé vált a magashegyi területek hasznosítása, új megélhetési források keresése. Ebben a szituációban, amikor Észak-Magyarországon a folyóvölgyek lakossága számára az élet egyre elviselhetetlenebbé kezdett válni, a hegyi legelőkön letelepedett valach-pásztorok váltak az új termelési-, és életmód "példamutatóivá". A valachnak nevezett román-rutén pásztorok még a XIV-XV. század folyamán érkeztek a Kárpátok vonulatát követve a mai Kelet-, majd Közép-, 19 es Nyugat-Szlovákia területére. Vándorlásukat, letelepedésüket elősegítették a háborúk nyomán támadt rendezetlen jogi állapotok, illetve maguk a földesurak, akik szívesen szaporították velük megcsappant jobbágyaik számát. A valachok, akik a magashegyi legelőkön, nyájaik közelében építették fel hajlékaikat, a földesúrtól megkapták a "ius valachale"-t, a pásztorjogot. Ez a többi jobbággyal szemben kiváltságos helyzetet biztosított számukra, mivel kilenced-, és tizedmentességgel 20 járt. . E kedvezmény hatására a valach-települések egyre gyarapodtak szlovák és magyar jobbágycsaládokkal, akik pásztorrá lettek. A keveredés folytán a "valach" kifejezés egy bizonyos idő után elvesztette eredeti, etnikumot megkülönböztető jelentését és a szlovák nyelvbe "hegyipásztor" jelentéssel vonult be több más, a hegyipásztor életmód téma-