Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

GOMBOS JÁNOS: A XVII-XVIII. századi felvidéki népességmozgás és Tótkomlós újratelepítése szlovákokkal

- 12 ­közvetítésével, a XVII. század folyamán a Pázmány Péter nevével fémjel­zett ellenreformáció komoly erőfeszítéseket tett a katolikus egyház el­vesztett pozícióinak viszaszerzésére. A katolikus hitre megtért föl­desurat azután jobbágyának is követnie kellett (cuius regio, eius re­ligio), vagy ha lehetősége nyílott rá, hitét szökéssel próbálta mente­ni. A hadjáratok, a növekvő jobbágyterhek és a vallásüldözés elől menekü­lő jobbágyok sok esetben nem vállalkoztak a több megyén is átvezető, kockázatos útra, hanem ahogyan az Alföld népe igyekezett a természet nyújtotta védelem, a nádas, a mocsár felé vészhelyzetben, ők ugyanúgy igyekeztek a magas hegyek nyújtotta menedékek felé. Vonzotta őket töb­bek között a valach-pásztorok kivételezett helyzete is. A Felvidék gazdálkodásában a XV. század második felétől kezdődően na­gyobb hangsúlyt kapott a hegyvidéki gazdálkodás. A folyóvölgyekben meg­nőtt lakosságszám miatt szükségessé vált a magashegyi területek hasz­nosítása, új megélhetési források keresése. Ebben a szituációban, ami­kor Észak-Magyarországon a folyóvölgyek lakossága számára az élet egy­re elviselhetetlenebbé kezdett válni, a hegyi legelőkön letelepedett valach-pásztorok váltak az új termelési-, és életmód "példamutatóivá". A valachnak nevezett román-rutén pásztorok még a XIV-XV. század folya­mán érkeztek a Kárpátok vonulatát követve a mai Kelet-, majd Közép-, 19 es Nyugat-Szlovákia területére. Vándorlásukat, letelepedésüket elő­segítették a háborúk nyomán támadt rendezetlen jogi állapotok, illetve maguk a földesurak, akik szívesen szaporították velük megcsappant job­bágyaik számát. A valachok, akik a magashegyi legelőkön, nyájaik köze­lében építették fel hajlékaikat, a földesúrtól megkapták a "ius va­lachale"-t, a pásztorjogot. Ez a többi jobbággyal szemben kiváltságos helyzetet biztosított számukra, mivel kilenced-, és tizedmentességgel 20 járt. . E kedvezmény hatására a valach-települések egyre gyarapodtak szlovák és magyar jobbágycsaládokkal, akik pásztorrá lettek. A kevere­dés folytán a "valach" kifejezés egy bizonyos idő után elvesztette ere­deti, etnikumot megkülönböztető jelentését és a szlovák nyelvbe "hegyi­pásztor" jelentéssel vonult be több más, a hegyipásztor életmód téma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom