Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

3. A Békés megyei gyógyszertári hálózat fejlődése 1770–1950 - d./ A gyógyszertári hálózat fejlődésének szakaszai

agrárfejlődéssel, a közlekedési viszonyok javulásával és a vízszabályozással, melyekre már utaltunk. A szomszédos megyék fejlődésénél Bihar és Csanád megye kivételével ugyanez tapasztalható. Arad megyében 20,'Bihar megyében 16, Csanád megyében 3, Csongrád megyében 13, a Jász-Kun kerületben 13 gyógyszertárat létesítettek. Az alapítási időket nézve, a fejlődés a szomszédos megyékben is lassú és nem egyenletes, csak Bihar megyében mondható egyenletesen lassúnak a fejlődés (V.sz. táblázat 8,9,10. ábra). Csanád megyében a belvizek levezetése, az ármentesítés, a mocsarak kiszárítása, feltöltése elhúzódott és területileg is a legkisebb volt, ezért ott kevesebb patika létesült. A 19.sz. első felére az Alföld keleti-déli peremvidékein is kialakultak illetve megerősödtek a nagy piacközpontok: Arad, Gyula, Nagyvárad, Debrecen, Szeged. Arad a 18.sz. utolsó harmadától elért gazdasági fejlődésének gyümölcseként a 18.sz. végére elnyerte a városi státust. A 19.sz. első felétől regionális és régióntuli szerepkört töltött be, piacközpont funkciója több megyére kiterjedt, országos és kerületi hatáskörű intézmények, hivatalok székhelye volt. Országos vásáraira bécsi és csehországi kereskedők hozták az iparcikkeket, élénk áruforgalma termelésre ösztönözte a megye lakóit /67/. Aradon 1870-ig több gyógyszertár is létesült. Arad mellett Arad megyében a hegyi lejtők bortermő vidékei fejlődtek és gyógyszertárakat létesítettek a híres ásványvíz-források településeirt is (Pankota, Borosjenő, Máriaradna - vö. V.táblázat). 1854-ben szabályozták a Maros Arad megyei szakaszát: 1059-ben felépült a tiszavidéki vasútvonal Arad-szolnoki szakasza; 1860-tól Arad megye fejlődése tovább gyorsult. Ez a gyógyszertárak létesítésére is természetszerűleg kihatott. Bihar megye nagy piacközpontja Nagyvárad és Debrecen volt. Debrecen csak 1876-ig tartozott Bihar megyéhez, ezért a gyógyszertári hálózat fejlődése szempontjából nem képezte vizsgálódásunk tárgyát. Nagyváradnak hat országos vására miatt volt kiemelkedő jelentősége. A nagyarányú ló és szarvasmarha felhajtás nemcsak pesti, hanem bécsi kereskedőket is vonzott. Biharban hamarabb megkezdték a folyók szabályozását, mint a szomszédos megyékben.