Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

3. A Békés megyei gyógyszertári hálózat fejlődése 1770–1950 - c./ A gyógyszertárak településen belüli elhelyezkedése

adóbevallási ívek, hivatalos levélváltások adnak támpontot. A megyeszékhely gyógyszertárainak adatait helytörténeti szempontból is érdemes áttekinteni /54/. "Megváltó" Helyei: "A magyar városon" (1770-ben), "A piatzon", "A templom mellett", Templom tér 2525 (1848-ban), Városház u.40 (1859-ben), Harrucker tér 40 (1870-ben), Városház u. 12 (1910-tól). "Oroszlány" Helye: "A nagy országút mentén áll" (1804-1807) "Szentháromság" Helyei: Megyeház u. 2351 (1851-ben) Vármegyeháza 135 (1859-ben) Vármegyeház u. 8 (1870-ben) Vármegyeház u. 4 (1910-től) "Aranykereszt" Helyei: Kápolna tér 195 (1888-ban) Kossuth tér 195 (1900-tól) Kossuth tér 36 (1910-től) "Szent József" Helyei: Régi temető utca 1003 (1903-ban) Gr.Wenckheim u. 1003 (1905-ben) Jókai u. 27 (1910-ben) Jókai u. 24 (1930-tól) "Szeretet" Helyei: Nóvák u. 28 (1931-ben) Kálvin u. 28 (1950-ben). A városközpontú elhelyezésre való törekvés a gyógyszertárak számának növekedésével egy-egy településen belül indokolatlan zsúfoltsághoz vezetett és kiélezte a gyógyszerészek között az ellentéteket. Mezőberényben pl. a 3 gyógyszertár 1 utcában volt és ebből 2 gyógyszertár ugyanabban az épületben üzemelt. A városközponti elhelyezésre való törekvés a 4., 5., és 6.sz. ábrák tanulmányozásakor is kitűnik. Az útviszonyok rendezése után fellendült kereskedelmi élet és ipari fejlődés a korábbi centrumok jelentőségét helyenként tovább növelte. Előfordult azonban, hogy a korábbi központ elvesz-