Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)
3. A Békés megyei gyógyszertári hálózat fejlődése 1770–1950 - c./ A gyógyszertárak településen belüli elhelyezkedése
niségü gyógyszerész az egészségügy fejlődését, illetve a tőkebefektetéssel létesített kisebb-nagyobb "üzemek" az iparosodást is szolgálták - elősegítették, Kiss Ferenc körösladányi majd szeghalmi, Vidovszky István békéssámsoni, Varságh Béla, Réthy Béla, dr.Südy Ernő békéscsabai gyógyszerészek később tárgyalandó tevékenységében mérhetjük le. c./ A gyógyszertárak településen belüli elhelyezkedése A gyógyszertárak településen belüli elhelyezkedésének vizsgálatánál arra keresünk választ, hogy az adott fejlettségi szinten álló településeken belül mi határozta meg a gyógyszertárak elhelyezését és ez milyen elhelyezési összkép kialakítását eredményezte a 20. század közepére. Megyénkben a vizsgált korszakban a lakosság ellátását polgári tulajdonban lévő "nyilvános" (ma közforgalmú) gyógyszertárak szolgálták. Az urbanizáció alacsonyabb fokán álló településeken a hiányt szintén polgári tulajdonban lévő "orvosi kézi" gyógyszertárak pótolták, melyek funkciójukat tekintve szintén a nyilvánosságot, a közforgalmat szolgálták az adott településen belül és amelyeket helyi nyilvános gyógyszertár létesítése után meg kellett szüntetni. A gyógyszertárak településen belüli elhelyezkedésének vizsgálatát mindkét gyógyszertár-típusra ki kell terjesztenünk, így juthatunk el egy lényeges összefüggés magyarázatához. A II.sz. táblázat adataiból kitűnik, hogy a Békés megyei gyógyszertárak 1900-ig egyértelműen a városközpontban helyezkedtek el. A 20.sz. első éveitől már a külső területeken is megjelennek ott, ahol 4 vagy több patika volt. A kézigyógyszertárak az orvosok rendelőiben valtak elhelyezve. Településen belüli elhelyezésük az orvosi rendelő helyét is jelzi (IV.sz. táblázat). Ha a II. és IV.sz. táblázat adatait összehasonlítjuk azoknak a településeknek a vonatkozásában, ahol a gyógyszertár alapítása előtt kézigyógyszertár működött, (Gyulavári, Pusztaföldvár, Doboz, Békéssámson, Szentetornya) látható, hogy a gyógyszertárak és az orvosi rendelők elhelyezése az utcák tekintetében megegyezik.
