Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

5. A gyógyszertárak működésének tárgyi feltételei (épület, helyiségek, berendezés, felszerelés)

máról csupán annyit jegyeztek fel, hogy ott kisebb-nagyobb ütök, serpenyők találhatók és "mindenféle szükséges eszközökkel ellátták" /IOQ/. Mivel sehol sem volt rögzítve, hogy mi is az, ami "szükséges", olyan gyógyszertárat kellett keresni, ahol a laboratórium eszközeinek nagyrésze a korszak végéig megmaradt. Ilyen gyógyszertár volt az officina felszerelésénél is példaképp felhozott gyulai "Aranykereszt". A gyógyszertárat 1007-ben Bodoky Mihály rendezte be, laboratóriumát az akkor beszerezhető és szükséges eszközökkel szerelte fel. •A laboratórium, mely egyben anyagraktár céljait is szolgálta két nagy helyiségből állt, melyeket folyosó kötött össze. Kokszkályhával innen fűtötték az egész gyógyszertárat. Az udvari részen egy nagy tűzhely állt, körülötte a falon különböző méretű rézüstök sorakoztak. Ezek, valamint a serpenyők, továbbá a különböző nagyságú merőkanalak a zsiradékok olvasztásához, kenőcsök készítéséhez voltak szükségesek, tisztításuk fűrészporral és ruhával történt. A kenőcskészítés eszközei voltak a különböző méretű kő- és porcelánmozsarak a hozzájuk tartozó keverővel (pisztillummal). Ezek némelyike fából is készült. Az egyik ilyen nagy keverőmozsár felett a pisztillumot felfüggesztették a keverés megkönnyítése és a nehéz eszköz leejtésének elkerülése végett. A kenőcskészítéshez szükségesek voltak a különböző méretű, fából és fémből (vasból) készült spatulák, továbbá különböző méretű szűrőszövetek és az ezek rögzítésére szolgáló szűrőkeretek (tenaculumok). A laboratórium dísze a vörösrézből készült, belül ónozott vízdesztilláló készülék volt. Ez három részből állt: az üstből, az erre illeszthető sisakból és a hűtőtartályból. Az üstház alkalmas volt különböző méretű bepárlócsészék elhelyezésével bepárlásra, továbbá porcelán, vagy fém infundibulumok behelyezésével főzetek és forrázatok készítésére is. A desztilláló készüléket aromás vizek és illóolajok készítésére is használhatták. A készüléket különböző felfogótartályok egészítették ki. Nagy feladatot jelentett a gyógynövények feldolgozása is. Erre a célra az un. drogvágóra volt szükség. Szárítás után sokat tovább kellett aprítani, porítani. Ez rézből és vasból készült mozsarakban történt a hozzájuk való törővel. Az aprítás és a porítás kívánt mértékének elérésére szita-rosta sorozat szolgált.