Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

5. A gyógyszertárak működésének tárgyi feltételei (épület, helyiségek, berendezés, felszerelés)

tári berendezések általában igazodtak az új igényekhez. 1930-ban készült pl. a gyulai "Szeretet" gyógyszertár berendezése, amelynek célszerű a kiképzése, ugyanakkor a homorú és domború hajlítások változtatásával díszíti a helyiséget. A feketére pácolt és lakkozott puhafa berendezés egyedüli hiányossága az volt, hogy a hajlitásokat a szekrények felső részein lévő tükrökön is alkalmazták. A homorú tükrök torzított képet adtak. A torzulás kiküszöbölésére később az egész berendezést, a tükröket is fehérre festették át, így a berendezés harmonikus színezete teljesen megszűnt . A gyógyszertárak felszerelése. A vizsgálódás tárgyát képező közel két évszázad alatt a gyógyszerészet területén végbement nagymértékű változás a gyógyszertárak felszerelésén is módosított. A felszerelési normákra vonatkozó változásokat a gyógyszerkönyvekben előírt analitikai, gyógyszervizsgálati eszközök kivételével nem a rendelkezések határozták meg, (1934-ben jelent meg az első ezt szabályozó rendelet), hanem a gyakorlati igényekhez való alkalmazkodás. Az 1831-ben megjelent utasítás és az ehhez igazodó 1865. évi az előzőekben említett Tervezet csupán olyan célszerű porcelán üveg és faedényeket jelöl meg, amelyeken jól olvashatók a feliratok és esetleg a hatáserősség-jelölések is az erőshatásu szereknél. A főhangsuly az illatos anyagokat és mérgeket tartalmazó tárolóedények és a hozzájuk kapcsolódó gyógyszerkészítő eszközök elkülönítésén volt. Az erőshatásu szerek tárolóedényein 1876. január 1-től tették kötelezővé a legnagyobb megengedhető (bevehető) adagok feltüntetését /99/. A gyógyszertárak felszerelési normáival az 1876.évi közegészségügyi törvény is foglalkozott, de a törvényt végrehajtó rendelet -említettük már- csak 1934-ben jelent meg. A rendelet előírásainak az 1945-ben felvett leltárak adataival történő összehasonlítása során megállapítható, hogy nem voltak szigorú elvárások a rendelet megjelenését követő években sem /100/. A gyógyszertárak felszerelése a gyógyszerészek anyagi erejétől, szakmai felkészültségétől és hivatástudatától függött. Az officina (vagy a "bolt", ahogyan gyakran említették a vizsgálati jegyzőkönyvekben) a gyógyszertár kiszolgáló helyisége, az expediálás és recepturai gyógyszerkészítés színhelye volt. Itt tartották a receptu-