Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

5. A gyógyszertárak működésének tárgyi feltételei (épület, helyiségek, berendezés, felszerelés)

sóból nyílt, vagy az épület alatt helyezkedett el; a helyiségek fölött volt a herbárium, vagy füpadlás. A magánlakás külön épült az udvari részen. 2. / Változatos kapcsolódás: a gyógyszertárak többségében ugyancsak a legszükségesebb helyiségek voltak meg, a gyógyszertár és a magánlakás összekötettetése biztosítva volt. A korszak végére szociális- és egyéb, a gyógyszertári tevékenységgel összefüggő helyiségekkel bővültek. A helyiségek kapcsolódása és funkciója szempontjából igen változatos megoldások és a kiképzés célszerűsége figyelhető meg. A változatos kiképzésre példa a békési "Isteni gondviselés" gyógyszertár (13.ábra) 3. / Összetett kiképzés és bonyolult kapcsolódás: a legjelentősebb, legnagyobb forgalmú gyógyszertárak esetében figyelhető meg. Jellemzője a tér jó kihasználása, a rakodó tér bővítése és függőleges irányban való eltolása galéria kiképzésével s a különböző funkciójú helyiségek számának növekedése. Ilyen volt a békéscsabai "Sas" és "Megváltó" gyógyszertár is. (14.ábra) A gyógyszertárak berendezése. A francia forradalom nyomán uralomra jutó polgárság a római köztársaságot tekintette példaképének művészetében is. Az így kialakult új stílust, a klasszicizmust antik elemek jellemzik. A francia császárság empire stílusa a római császárság művészeti elemeiből merített /96/. A német polgári körökben a drága anyagot igénylő empire stílus helyett annak olcsóbb, díszítés nélküli válfaja, a biedermeier stílus alakult ki. Ezt a polgári stílust a célszerűség és kényelem jellemzi, a bútorok formái hajlékonyabbak az empirenél. Az intarziás berakás esetenként a szinck és formák harmóniáját segített összhangba hozni. Ez a stílusirányzat a 19.sz. közepéig uralkodott. 1040-tól az 1800-as évek végéig a reformkorban kibontakozó polgáriasodásra épülő kulturális fejlődés beszűkülésé, a művészeti stílusok elhalványodása és a különböző régi elemek gondatlan felhasználása figyelhető meg. A művészetek stagnálásának árnyékában azonban nagy alkotók generációi nőttek fel, melyet a 90-es évekkel megnyíló évtizedek világosan megmutatnak. A butorstílusokat illetően a 90-es évektől terjedt el a szecesszió, mely szakított a régi díszítő-felfogással és stilizált növényi indákból új díszítőelemeket alakított ki. A szeszélyesen hullámzó vonalvezetés új formákat hozott lét-