Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

5. A gyógyszertárak működésének tárgyi feltételei (épület, helyiségek, berendezés, felszerelés)

lényegét 1936-ban így összegezték: "Régen talán mindegy volt, hogy a patika kívülről milyen, sőt minél öregebb volt, annál több áhítattal lépték át a küszöbét. Ge ma nincs áhítat és nincs meg a régi nimbusz, ellenben számolni kell a legélesebb versenynyel. A tömegízlést az újságok és a mozi a külsőségekre irányították /82/. A Békés megyei gyógyszertárak bejárati /portál/ részének díszes kiképzéséről a 20. század első évtizedétől származnak konkrét adatok; az ettől kezdődően épült vagy átalakított gyógyszertárak portálrészének többsége szobrokkal és reklámtárgyakkal díszített /83/. Az officina (egykori jegyzőkönyvek szerint a "patika") helyiséggel Békés megye valamennyi gyógyszertára rendelkezett a vizsgált korszakban. A gyógyszerkészítés és kiadás színhelye volt. Általában "száraz, világos, czifra, kitsinosíttatott, jól elrendezett, czélszerű, tágas, minden tekintetben alkalmatos" helyiségként tüntetik fel a vizsgálati jegyzőkönyvekben /84/. Rangosabb gyógyszertárakban, ahol a forgalom megkövetelte és a gyógyszerész anyagilag tehette, az officinától teljesen elkülönített "gyógyszertári műhelyt" alakítottak ki a 19.sz. végétől. Ilyen törekvés a békéscsabai "Sas" és a gyulai "Megváltó" gyógyszertárakban érvényesült, a gyógyszertárak többségében azonban az officinában végezték a recepturai munkát is /85/. Az 1770-ben létesített gyulai "Megváltó" gyógyszertár officinája 1787-ben világos helyiség volt, a fényt 2 ablak és egy üvegezett ajtó biztosította. Az officina 3 ül ("5,7 m) hosszú és 2 öl (3,8m) széles volt. Feltehetően lépcsőn át lehetett az officinába feljutni, mert "magasra épített, s ennélfogva száraz" házként jellemzi az épületet a megyei főorvos. Az officina kialakítása nem mindenhol volt megfelelő. A szarvasi "Gyors Szarvas"-hoz címzett gyógyszertár "boltja" 1832-ig "régi, avult, süllyedt". 1833-tól új épületbe költöztették, itt már megfelelő volt az officina /86/. A gyomai gyógyszertár leégett officináját 1848-ban az uradalmi szükségépület egyik "kamrátskája" helyettesítette. A körösladányi "Szent Háromság" gyógyszertár officinája ("tsinos, czifra, világos, száraz kis bolt") olyan "szüköcske, hogy a tulajdonos deszkázassál elrekesztett részét materiális kamrátskának" is használja /87/.