Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

4. A gyógyszertárak tulajdonjogának változása, a jogadományozás rendszere 1770–1950

vány nem volt eladható, ezért ellenérték nem járt, viszont az árukészletért berendezésért és felszerelésért igen. Ebbe számították bele a jogosítvány "eszmei" értékét. így alakult ki az a forgalmi érték, mely kb. az évi forgalom kétszerese volt. Az említett gyógyszertár tulajdonosa, Payer Béla családi okok miatt hirtelen el akarta adni a gyógyszertárat. Az akkori szokás szerint megjelentetett egy hirdetést a "Békés" című lapban, 1920. március 17-én: "jól berendezett, küzépforgalmu gyógyszertár 165 ezer koronáért eladó, azonnal átvehető, érdeklődni lehet Jókai Mór u. 27. Gyulán". A hirdetésre Práger Frigyes okleveles gyógyszerész jelentkezett, akivel Payer Béla megfelelő egyezséget kötött: Práger Frigyes kifizetett 1.100.000 korona készpénzt Payernek, jóval többet, mint amennyiről a hirdetésben szó esett. (A korona "végnapjaiban" gyorsan inflált. Az infláció már a háborúban elkezdődött. így nincs szó különösebb áremelkedésről.) Ebben az összegben a gyógyszertáron kivül a ház és a gyógyszertári jogosítvány "eladása" is szerepelt. Az üzlet megkötése után Práger Frigyes átvette a gyógyszertárat és a dolgok ilyen rendezése után a két gyógyszerész beadta a gyógyszertár átruházása iránti közös kérelmét a polgármesterhez, továbbítás végett /75/. A haszonélvezett gyógyszertárak helyzete kedvezőtlen volt. Vagy nem találtak megfelelő embert, vagy hamar felmondták a jogviszonyt. A békési "Aranycsillag" gyógyszertárban pl. 1906-1937 között 21 kezelő fordult meg. Feltételezhető, hogy az állandóan változó kezelőkre bízott gyógyszertár a kor igényeinek nem felelt meg. A gyógyszertár 1944-ben felvett leltára alapján gyengén felszerelt, rosszul ellátott volt. A fiók gyógyszertárak helyzete is kedvezőtlen volt. A fiók gyógyszertárakról nyert rossz,tapasztalatok miatt a megyei főorvos minden esetben harcba szállt az engedélyezés megakadályozásáért. Ezeket a gyógyszertárakat hiányosan szerelték fel, a gyógyszerek helyes eltartását nem vették figyelembe, igen elhanyagolt állapotban voltak. A tulajdonjog változásából származó legtöbb probléma azonban a reáljogu gyógyszertárak esetében tapasztalható. A reáljog eladásából származó anarchiát a gyulai "Szentháromság" gyógyszertár példáján mérhetjük fel a legjobban Ildi.