Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

3. A Békés megyei gyógyszertári hálózat fejlődése 1770–1950 - d./ A gyógyszertári hálózat fejlődésének szakaszai

Békés megye helyzete a legkedvezőbb, de Csanád és Jász-NagykunSzolnak adatai is szinte azonosak. IV. Törésekkel fejlődő szakasz (1909-1940) Békés megye fejlődésének 1067 utáni egyenletes vonalát az I. világháború, a trianoni békekötés kihatásai, gazdasági válságok és a II. világháború kitörése szakítják meg. A törésmentes időszakok alatt minden évben alapítanak gyógyszertárat a megyében, de a fejlődés üteme lassul a harmadik szakaszhoz mérten. 1909-1938 közt mindössze 15 gyógyszertár létesült (II.táblázat). 1 közforgalmú gyógyszertár megszűnt. 1938 végén a Gyulaváriban'lévő "Remény" gyógyszertárat bezárták, tulajdonosa Budapesten, a kőbányai kerületben kapott engedélyt gyógyszertár létesítésére. A gyógyszertár, immár a határ szélén, Gyula árnyékában a tulajdonos állítása szerint nem volt eléggé jövedelmező. 1938-tól az orvosi kézi-gyógyszertárral próbálták a lakosság gyógyszerellátását biztosítani /73/. 1938 után már nem létesítenek gyógyszertárat Békésben, a II. világháború kitörése után nincs fejlődés. Azt, hogy a gazdasági és társadalmi élet hanyatlása miként hat a gyógyszertári hálózat fejlődésére, a 7. ábra jól szemlélteti. A szomszédos megyékben mindenhol bekövetkezett az első törés 1914-gyel; a fejlődés lelassult vagy megállt. A trianoni határrendezés után már nincs lehetőség azonos alapú, az iménti megyék közti összehasonlításra. A szomszéd megyékkel még azonos alapon összemérhető adatokat (az 1920. évi gyógyszertárak számát bázisként véve) és a megelőző évtizedenkénti fejlődés %-os ütemét a VI.sz. táblázatban szemléltetem. Az összehasonlításhoz segítséget nyújtanak a 0, 9, 10. sz. ábrák is. Befejezésül még annyit, hogy a magyarországi gyógyszertárak számának alakulása nagyjából azonos volt a Békés megyei helyzettel. Az országos fejlődés íve sem volt töretlen és egyenes arányban növekvő. Az összehasonlításhoz, a magyarországi helyzet értékeléséhez a 11. számmal jelzett ábrák nyújtanak segítséget /74/.