Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)
3. A Békés megyei gyógyszertári hálózat fejlődése 1770–1950 - d./ A gyógyszertári hálózat fejlődésének szakaszai
A 30-as években befejeződik a Körös-Berettyó szabályozása, 1846-tól sorkerül a Tiszára is. A folyók szabályozásával egyidőben épülnek az utak /68/. Az egyenletes gazdasági fejlődés egyenletessé teszi a gyógyszertári hálózat fejlődését is. Amíg Aradon nem, Békés-Csanád-Csongrád megyékben és a Jász-Kun kerületben csak l-l gyógyszertár létesült a 40-es években, addig Bihar megyében 4 gyógyszertárat is telepítettek /II, V. táblázat/ . Csanád megyében a fejlődés második szakaszában Makón létesült gyógyszertár. Makó a csanádi püspök birtokán, tágabb régió földesúri szolgálatában nőtt fel a saját árutermelésére támaszkodva. Főként a külföldre is szállított vöröshagyma gazdagította /69/. Csongrád megyében Szeged volt privilegizált és kiemelkedő helyzetben. A határokon túlra irányuló gyapjú, valamint dohánykereskedelme formálta a 19.sz. első felében régi tipusu szabad királyi városból a korszerű várostípus szintjét megközelítő várossá; az ország legnagyobb városai közé sorolták a 19.sz. közepére. A Tíszü szabályozását ugyan már az 1840-es évek közepén megkezdték, de az 1855-ös árvíz olyan nagy károkat okozott, hogy Csongrád megye csak az ötvenes évek végétől indulhatott erőteljesebb fejlődésnek. Az ország egyik leggazdagabb vármegyéje lett a 19.sz. végére, sorra erősödtek meg települései, Hódmezővásárhely, Csongrád, Szentes. A gyógyszertári hálózat is lassan szélesedni kezdett. A Jász-Kun kerületben Jászberény, Heves és külső Szolnok megye déli részén Szolnok volt a szellemi és gazdasági élet központja /70/. Néhány fejlettebb települést leszámítva, ahol gyógyszertárat is létesítettek, elmaradottság jellemezte a területet. Szolnok volt talán a legelőnyösebb helyzetben, kedvező földrajzi helyzete, a kamarai sóraktárak, a sóelosztó hivatal, továbbá a sok vízimalom és szárazmalom miatt. A só szállítás és elosztás, a fafeldolgozás sok embernek adott kenyeret. Szolnok fejlődésének legfontosabb emelője mégis gabonakereskedelem volt /ll/. III. A rohamos fejlődés szakasza (1071-1908) A gazdasági és társadalmi fejlődés, a közegészségügy fokozódó
