Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

3. A Békés megyei gyógyszertári hálózat fejlődése 1770–1950 - d./ A gyógyszertári hálózat fejlődésének szakaszai

alatt, 1770-1802-ig Békés megyében ujabb gyógyszertár nem létesült. Ennek okait a gyógyszertári hálózat területi elosztásának vizsgálata során már említettük. Ezeken túlmenően az államhatalmat gyakorló főispáni helytartók közömbössége, a nagybirtokosok távolléte is kedvezőtlen hatást gyakorolt a fejlődésre. A lakosság zömét alkotó mezőgazdasági népesség szegénysége, tudati elmaradottsága miatt sem volt igény új gyógyszertárak létesítésére. A Békés megyével szomszédos megyékben történelmileg hasonló volt az indulás. A török hódoltság 150 éve alatt elpusztultak, elnéptelenedtek. Fejlődésük ujabb szakasza csak a szatmári békekötés után kezdődhetett. Gyógyszertárak vonatkozásában 1802-ig alig van változás. Bihar megyében és a későbbi Jász-Nagykun-Szolnok megye területén néhány gyógyszertárral többet létesítettek ugyan, dc ezek a szomszédos területek jóval nagyobbak voltak. A vizsgálódásunk tárgyát képező megyék földrajzi adottságukat tekintve is rokonvonásokat mutatnak. Arad megye a Maros állandó áradásai miatt volt nagyrészt lapályos, mocsaras vidék; Bihar megye hatalmas területének 3/5 része volt földművelésre alkalmatlan mocsár a Körösök, a Berettyó és a Tisza áradásai miatt; Csongrád megye a Maros jobb partján elterülő végtelen síkság, átjárhatatlan, ingoványos, lápos terület volt; a Jász-Kun kerületben a Tisza hatalmas árterületén csapongva, tekervényesen kószált, sárrétek, lápok kísérték és a Berettyó-Kőrös vidék átjárhatatlan vadvizektől behálózott mocsarai terjengtek rajta. A 18. sz-ban Békés megye és szomszédai is sár- és lápországot alkottak. Csak a magasabb fekvésű helyeken vált egy-egy település jelentősebbé ezekben a megyékben és emelkedett ki a többi közül. Itt létesültek az első gyógyszertárak is. Az 1699-es karloviczi béke Magyarország határfolyójává a Marost, Arad megyét pedig határőrvidékké tette /61/. A határőrség székhelye Aradon volt. 1713-ban az őrség ellátására létesítette Ausfeld Kristóf az első aradi katonai gyógyszertárat. Ilyen hadifontosságu hely volt Szeged is. 1713-ban itt is katonai gyógyszertár létesült Ausfeld Kristóf jóvoltából. Az aradi gyógyszertárról tudjuk, hogy az 1738-39-es pestisjárvány idején Peer Ernő Konrád katonagyógyszerész Békés megyének is készített gyógyszereket, melyek ellenértékét a gyulai uradalmi pénztár térített meg. Arad megye is nagymennyiségű gyógyszert