Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

3. A Békés megyei gyógyszertári hálózat fejlődése 1770–1950 - c./ A gyógyszertárak településen belüli elhelyezkedése

ti jelentőségét és a városközpont áttevődik a település másik pontjára. Békés megyében a már említett példák mellett a több-központuság kialakulása is megfigyelhető. A fejlődő települések uj centrumait a vasútállomások, a gyár utcák és az újonnan létesített közigazgatási létesítmények körzete, illetve az üzletsorok utcái jelentik. A gyógyszertárak elhelyezkedésénél éppen ezért változatlan a törekvés a fokozódó jelentőségű központok felé, ill. jelentkezik a jelentőségét vesztett központokból való menekülési szándék, s a kialakult ujabb centrum felfedezése. így halmozódás, illetve szétszóródás figyelhető meg a több gyógyszertárral rendelkező, fejlődő településeken belül. Az olyan településen, ahol nagyobb arányú fejlődést az útviszonyok rendezése, a kiegyezés utáni viszonylag nyugodtabb légkör és az általános gazdasági fellendülés sem eredményezett, a korábbi centrumok "betokozódása" következik be. Ezeken a helyeken alakulnak ki a legésszerűtlenebb gyógyszertár elhelyezések. Gyulán pl. az öt gyógyszertár közül négy egymás szomszédságában helyezkedik el, míg a város külterületén élő lakosság ellátását 1930-ig egyetlen gyógyszertár sem biztosítja. Azokon a településeken belül, ahol a kiegyezés után létesülnek az első gyógyszertárak, mint pl. Doboz, Vésztő, Újkígyós, Kétegyháza, nincs akadály a település központjának elfoglalásában. A fejlődő illetve központi jelentőségű településeken viszont, mivel elsősorban itt jelentkezik a gyógyszertár-alapítások igénye, a 19.század utolsó harmadára kialakul a 20.sz. közepéig fennálló konkurenciaharc. A megyeszékhely harmadik gyógyszertárának elhelyezését pl. hosszas harcok előzik meg. A "Vöröskereszt"-hez címzett gyógyszertár felállítása előtt először a telepítés szükségszerűségét vonták kétségbe a meglévő gyógyszertárak tulajdonosai és a városi tisztikar, mivel a képviselőtestület a tagjai sorában tudta a "Megváltó"-hoz címzett gyógyszertár tulajdonosát is /55/. Amikor a gyógyszertár felállítását, a varmegye ellenkezését figyelembe nem véve, 1007-ben mégis engedélyezte a Belügyminisztérium, a támadás a gyógyszertár elhelyezése ellen irányult. 1007-ben Winkler Lajos és Nagy jenőné, a meglévő gyógyszertárak tulajdonosai, fellebbezést nyújtottak be, mivel a hídfőre tervezett uj gyógyszertár helyét a "Megváltó"-hoz címzett gyógyszertár helyé-