Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

3. A Békés megyei gyógyszertári hálózat fejlődése 1770–1950 - c./ A gyógyszertárak településen belüli elhelyezkedése

újjászerveződő vármegye tisztikara 1715. június 23-án alakult meg és 1722-től egy mecsetből visszaalakított régi katolikus templomnál (a mai plébániatemplom közelében) telepedett le /48/. Itt új városközpont alakult ki, ahol 1723-tól a vásárokat rendezték (január 25-én, pünkösd előtti vasárnapon és szeptember 8-án). A plébániaépület felépítése után (1721-23) a városképet némileg átrendezték. Az 1770-ben épült gyógyszertár helyén 1721ben még temető volt és halottas kápolna /49/. A temetőt a Körös bal partjára a mai gimnázium helyére telepítették át és Gyula város legmagasabb, a víztől legvédettebb helyén tovább terjeszkedett a város központja. Itt épültek fel a megyei tisztviselők lakásai és 1793-tól a vármegyeháza is /50/. A városkép az 1001.évi tűzvész után újra átalakult, de a központot változatlanul a katolikus templom és a vármegyeháza jelentette. Az első nyilvános gyógyszertár forgalmát a vásártér, 1794-től a piactér, a templomba gyülekezők és a megyegyülésekre járók biztosították. Forgalma kezdetben elenyésző volt, ezt bizonyítja a 40 arany évi megyei támogatás megszavazása is. Első fennmaradt éves számlája 3 forint 30 krajcár, amelyet a "szegény öreg, együgyű betegek" részére a városi pénztár 1700-ban utalt ki /51/. A szarvasi első gyógyszertár a Fő uton nyert elhelyezést, a kereskedelmi élet központjában, ahol 1356-ban járásbíróságot is létesítettek a vármegyei törvénykezés és a közigazgatás elkülönülése után. A templom szintén itt található /52/. Gyula város második nyilvános gyógyszertára "a város legalkalmatosabb helyén lévő Oroszlány a patikárius lakóházzal együtt" a későbbi kis piactér mellett létesült 1804-ben. Felállításakor "A nagy országút" volt a legfőbb szempont /53/. A II.sz. táblázat adatainak áttekintésénél nyilvánvalóvá válik, hogy Békés megye gyógyszertárai 1900-ig kivétel nélkül a Nagy utcákon, Fő utcákon, Templom-vásár-piacterek mentén, a későbbi kövesutak, helyi lóvasutak, keskenynyomtávu vasutak találkozási helyeinél, a vasútállomások közelében, az "uri utcák" környékén helyezkedtek el, ott ahol az orvos is rendelt és ahol a fizetőképesebb lakosság tömörült. Az elhelyezés a várható forgalom első biztosítéka volt. A gyógyszertárak helyadatainak feltárása igen nehéz munka. A korabeli térképek, a gyógyszertárvizsgálati jegyzőkönyvek,