Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)
3. A Békés megyei gyógyszertári hálózat fejlődése 1770–1950 - c./ A gyógyszertárak településen belüli elhelyezkedése
Az előző vizsgálatok során beigazolódott, hogy a gyógyszertárak létesítését megelőzte az orvos megjelenése a településen. A II. és IV. sz. táblázat adatai pedig azt igazolják, hogy a gyógyszertárak városközpontú elhelyezését elsősorban az orvosi rendelők városközpontú elhelyezkedése befolyásolta. Ennek okait a gyógyszertár profiljának, árusítási körének jellege adta. Főként az orvos magánbetegei keresték fel a gyógyszertárat, akik többnyire a település tehetősebb polgárai voltak; ők jelentették a készpénzforgalom, esetleg a hitelforgalom jövedelmezőbb részét. Az orvos írta fel a recepteket a szegény betegek számára is, mely a hitelforgalmat biztosította a gyógyszertárnak. Az orvossal való jó kapcsolat és az orvosi rendelőhöz való közelség elsőrendű érdeke volt a gyógyszerésznek, de az orvosnak is érdeke volt a jó viszony. Ez a gyakorlat a korszak végéig fennmaradt. A 20. században a konkurenciaharc miatt a gyógyszerészek érdekeltsége az orvosi rendelőhöz való közelségben tovább fokozódott. Az orosházi "Megváltó" gyógyszertár tulajdonosa, Zalay Lajos (tulajdonos 1919-1950-ig) felkérte a Mészáros nevű csodadoktort, hogy csütörtöki napokon az ő lakásában "rendeljen" s így az egész Tiszántúl csodaváró közönsége ide járt az 1930-as évektől, igen nagy forgalmat biztosítva a gyógyszertárnak IMI. A gyógyszertárak elhelyezkedésében megnyilvánult a kereskedelmi lehetőségek felismerése és az adottságok kihasználására való törekvés. A periférikus elhelyezésű gyógyszertárak helyadatait nem a törekvéseknek az előzőektől eltérő sajátosságai, hanem a konkurencia harc létezése és kimenetelének eredménye határozta meg. A gyógyszertárak központi elhelyezésével kapcsolatosan harc dúlt a felállítás során, a periférikus elhelyezésű gyógyszertárak városközpontba törekvése és harca pedig a gyógyszertárak feállítása után is folytatódott. A korszak szempontjából egyébként nem lényeges, 1713-ban létesített gyulai katonai gyógyszertár elhelyezését tekintve méltó említésre, mert az 1770-ben felállított "Megváltó" gyógyszertár elhelyezését segít megérteni. 1713-ban a hadi fontosságú Gyula központját még a vár jelentette, itt létesült Ausfeld Kristóf már említett katonai gyógyszertára. A vár hamarosan elveszti katonai jelentőségét (egy ideig még mint az uradalom kormányzójának székhelye funkcionál). Az
