Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

3. A Békés megyei gyógyszertári hálózat fejlődése 1770–1950 - b./ Egészségügyi ellátottság és a gyógyszertári hálózat

185 "fogyatékos" gyermeknél a hiányos tisztaság, táplálkozás és a szociális segélyre szoruló szegénység mellett egyéb okok is szerepeltek a felmérés során. Az egészségházakban segélyezéssel is foglalkoztak; a segélyeket tej, kenyér és csecsemő-kelengye formájában juttatták. Az egészségügy és a gyógyszertári hálózat fejlődése, amely az országos fejlődéshez mérten is csak viszonylagos volt, a II. világháború kitörése után megtorpant. 1938-tól 1950-ig nem létesítettek ujabb gyógyszertárakat. Az a csekély fejlődés, amely országunkban a lakosság egészségügyi helyzetében megmutatkozott, a II. világháború során csaknem semmivé vált. A frontokon és a haláltáborokban százezrek pusztultak el, növekedett a csecsemő és TBC-halandóság, a diftéria és a hastífusz megbetegedések száma, súlyos veszteségek érték az egészségügyi személyzetet és az egészségügyi hálózatot. A felszabadulást követő éveknek pedig a helyreállítást kellett szolgálniuk. Fejezetünk elején tárgyaltam, hogy a gyógyszertárak létesítésében, a gazdasági, társadalmi és egészségügyi fejlődés igényei mellett, a jogadományozás rendszere, a helyi, megyei szervek hozzáállása és a földesúri akarat is döntő szerepet kapott. Jelentős szerepet játszott a jogadományozást eldöntő hatalom képviselőivel való kapcsolat is. Láttuk, hogy a Helytartótanács a vitás kérdésekben a "Földesuraságnak" kedvezett és már a második megyei gyógyszertár létesítése előtt figyelemmel volt arra, hogy a telepítés helyét csak akkor engedélyezze ha az "Gyulától messze lévén" nem zavarja a gyulai gyógyszertár forgalmát /46/. A jogadományozás időszakonkénti szűkmarkúsága vagy bőkezűsége (pl. a 19.sz. végén Hyeronymi Károly miniszter elve a gyógyszertárak szaporítása volt) természetszerűleg hatott a gyógyszertári hálózat területi eloszlására is. A gyógyszerészet eddigi vizsgálataink alapján passzív tényező volt amely sokáig csak követte a gazdasági, társadalmi, egészségügyi fejlődés alakulását a hálózattelepítésben. A 19.sz. második felétől azonban mint aktiv tényezővel is számolnunk kell vele, amely hatást tud gyakorolni egy-egy település és az egészségügy fejlődésére, ujabb gyógyszertárak létesítésére. A visszahatást, midőn egy-egy gyógyszertár, vagy inkább egy-egy kiemelkedő egyé-