Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

3. A Békés megyei gyógyszertári hálózat fejlődése 1770–1950 - b./ Egészségügyi ellátottság és a gyógyszertári hálózat

1932-1934-ig pl. 2760 trachomás, 421 hasihagymáz és tífusz, 209 vérhas, 558 roncsoló toroklob, 344 vörheny, 722 kanyaró, 155 bá­rányhimlő, 232 szamárhurut, 4 lépfene és 70 váltóláz megbetege­dés fordult elő. A betegségek felmérésében, gyógyításában illetve megelőzésében az 1932-34-es felmérések szerint már viszonylag nagyszámú egész­ségügyi személyzet és kiterjedt egészségügyi hálózat vett részt. Az 1930 utáni időkből nincsenek áttekinthető adataink. 1932- 34-ben 1 tiszti főorvos és 5 járási orvos mellett 8 a me­gyei városokban rendszeresített orvosi állások száma; ezen túl orvostartásra kötelezett 20 község (30 községi orvos és sebész van e 20 községben), 267 a bábák, 36 a halottkémek száma. A mű­ködő 5 kórház összesen 1815 ággyal rendelkezik /43/. 1934-ben a megye 27 településén 57 közforgalmú gyógyszertár mükö­2 dött (II.sz.táblázat). A megye 3558,01 km kiterjedését véve 2 alapul 62,42 km terület jutott 1 gyógyszertárra (6123,25 lakos­ra jutott 1 gyógyszertár). Magyarországon 1930-ban 1200 volt a 2 közforgalmú gyógyszertárak száma /44/. 93073 km területre és 2 0688,319 lakosra jutott ennyi gyógyszertár /45/. Tehát 72,71 km terület jutott 1 gyógyszertárra ill. 6787 lakosra 1 gyógyszer­tár. A megyei adatok alapján Békés megye helyzete kedvezőbb volt az országosnál. A megye területét 1934-re már egészségvédő intézetek hálózzák be. Három egészségvédő körzet alakult Füzesgyarmat, Békéssámson és Öcsöd központtal. Ezeken a helyeken egészségházak épültek, ahol egészségvédelmi, un. "zöldkeresztes" szolgálatot láttak el 1933- tól. Egészségház épült Kétegyházán is. TBC-gondozó intéze­tek Békésszentandráson, Békéscsabán és Gyulán voltak. Nemibeteg­gondozó intézet Gyulán és Békéscsabán épült. Az egészségházakban preventív családvédelemmel, szociális és terhes gondozással, 6 éven aluli gyermekek egészségvédelmével foglalkoztak, nagy gondot fordítottak az óvodás- és iskolásvéde­lemre, és családlátogatásokra is vállalkoztak. Az egészségházak felépítése nagyjából azonos volt. Röntgen és kvarc kevés helyen volt. A Füzesgyarmaton lévő egészségház pl. 1 váróból, 1 rende­lőből állt, zuhanyozó és ápolónői lakás tartozott hozzá. Volt egy 15 ágyas bölcsödéje is. 1933-ban 257 iskolást vizsgáltak meg Füzesgyarmaton, ebből mindössze 99 gyermek volt probléma mentes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom