Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

3. A Békés megyei gyógyszertári hálózat fejlődése 1770–1950 - b./ Egészségügyi ellátottság és a gyógyszertári hálózat

és a gyógyítás. 1907-1936-ig 20000 beteg kereste fel. A 19.sz. második felétől nagyobb arányú fejlődésnek indult Békés megye; a vízszabályozások után egészségesebbé vált a terület, visszaszorult a malária. A Kiegyezést követő időszakot pedig az ország egészére nézve a közegészségügyi intézményhálózat kiépülése jellemzi . Békéscsabán Réthy Pál községi orvos kezdeményezésére 1061-ben épült fel a megye második kórháza, 1902-ben létesítenek ugyanitt járványkórházakat és ekkor nyilik meg a város ötödik gyógyszertára (II. táblázat). Az 1923-ban létesített Országos Társadalombiztosító Intézet (0TI) gyulai és békéscsabai fiókjainak a gyulai területi munkásbiztosító pénztár volt az elődje. 1920- ig 3000 munkaadó 14000 tagot biztosított, 1934-ben a gyulai "0TI"-nál már 27508 férfi és 11010 nő volt bejelentve. Békéscsabán 1934-ben 6785 férfi és 5384 nő biztosított volt /40/. Az l.sz. táblázatból is kitűnik, hogy a települések egyrésze, pl. Füzesgyarmat, Öcsöd, Szeghalom, Szarvas nagy távolságra fekszenek a legközelebbi kórháztól. Ezt a problémát a megyei mentőtestület létrehozásával próbálták orvosolni. Az önkéntes mentőtestület 1925-ben alakult, feladatát az elsősegély-nyújtásban jelölve meg /41/. 1928. aug. 12-én a vármegyék és városok országos mentőtestülete a megyeszékhellyel történt megállapodás után fiókállomást szervezett Gyulán és azt mentőkocsival szerelte fel. A mentőszolgálatot a városi tisztiorvos vezetése mellett a tűzoltóegylet tagjai látták el /42/. A menőszolgálat zavartalanságának fontos feltétele volt az úthálózat karbantartása és bővítése. Ez pedig ismét serkentőleg hatott a gyógyszertár-telepítésre is. Ugrásszerűen emelkedett a gyógyszertár alapitások száma. Ez szorosan összefüggött az egészségvédelmi körzetek és központok, az egészsághálózat kialakulásával is. Mig 1878-ban 20 volt a működő gyógyszertárak száma, 1930-ra ez a szám 55-re emelkedett. Békés megye az 1932-34-es felmérések alapján a fejlődés ellenére nem tartozott az ország legegészségesebb területei közé. Két megyei városban (Gyula, Békéscsaba) és 28 nagyközségben összesen 330656-an éltek. Az 1000 lakosra jutó halálozási és csecsemőhalálozási arányszám meghaladta az országos átlagot, csak a gümőkóros megbetegedések száma egyezett meg az országos átlaggal.