Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

3. A Békés megyei gyógyszertári hálózat fejlődése 1770–1950 - b./ Egészségügyi ellátottság és a gyógyszertári hálózat

tézményes betegellátás szükségességére Békés megyében Vida Imre gyulai jőszágkormányzó 1808-ban figyelt fel elsőként. Végrendeletében alapítványt tett egy Endrődön épülő "ispotály" számára. Az ispotály, vagyis szegényház 1844-ben készült el /37/. A 19.sz. közepétől az egészségügyi ellátás területén nagyobb arányú fejlődés bontatkozik ki Békés megyében. Az I. és II.sz. táblázat adatait tanulmányozva látható, hogy az egészségügyi intézményhálózat részeként a gyógyszertári hálózat is a lendületesebb fejlődés útjára lépett. Két fő egészségügyi körzet alakult ki, Békéscsaba és Gyula központtal. Gyula, mint megyeszékhely és mint az egészségügyi intézmények nagy részének központja egészségügyi érdekszférájába vonzotta a falvak jelentős részét. A megye első kórháza 1846. májusában nyílt meg Gyulán. Mint magánkórház,, tíz fekvőbeteget tudott ekkor fogadni. Megnyitását Vidovich György első alispán indítványozta 1828-ban és hosszú évekig tartó közadakozás előzte meg "ezen sínylődő emberiség gyámolitására" szolgáló intézmény létrehozását /38/. 1860-ra 18, 1874-re 36 ágyas a megyei magánkórház. Mivel Gyula lakosainak száma nem érte el a 2500L)-et, sokáig nem engedélyezték közkórházzá nyilvánítását. A kórház folyamatos bővítése azonban lehetővé tette azt, hogy 1078-ban a Belügyminisztérium közkórházzá nyilvánítsa. A gyulai kórház megnyitása után a megyeszékhelyen egyre sürgetőbben jelentkezett az igény egy ujabb gyógyszertár alapítására. A gyógyszertár létrehozását a kórház, a ragályos betegségek terjedése és a lakosság lélekszámának növekedése miatt elkerülhetetlennek tartotta maga a megyei főorvos is /39/. Végre, öt évvel a kórház nagyítása után, 1831-ben sikerült Gyulán a második gyógyszertárat felállítani (vö. II.sz.táblázat). A kórházat állandóan bővítik, a legtöbb beteget az I. világháború kitörése utáni évben, 1915-ben fogadja: egy év alatt 9262 beteg fordult meg itt. A trianoni határrendezés a kórház betegforgalmán is megmutatkozott. 1936-ban már csak 1555 beteget fogadtak egy év alatt. A II. világháború alatti időkről nincsenek pontos adatok. A József kir.herceg Szanatórium Egyesület 1906-ban alakult. Munkájának köszönhető, hogy 1907-ben Gyulán a Lugos-erdőben felépült az alföldi tuberkulózis elleni küzdelem első védőbástyája, a József kir.herceg TBC.Szanatórium. Feladata a prevenció