Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

3. A Békés megyei gyógyszertári hálózat fejlődése 1770–1950 - b./ Egészségügyi ellátottság és a gyógyszertári hálózat

majd azt az "Oroszlány" gyógyszortár készletévol kiegészítve üzemeltette tovább. Ezután az "Oroszlány" gyógyszertár megszűnt /32/. 1830-ban Békés vármegyében 7 településen 7 gyógyszertár működött. A gyógyszertárral rendelkező települések száma, miként a szakképzett orvosok száma is a 19. század 30-as éveitől mutat fokozatos emelkedést. A gyógyszertári hálózat területi eloszlása ugyancsak 1030-tól mutat lényegesebb változásokat /II.táblázat/. Amig 1004-től minden tíz évre jutott egy gyógyszertáralapítás, addig 1030-31-ben már két év alatt három településen létesült ujabb gyógyszertár. Békés megyében az egészségügy fejlődése szempontjából a 19.sz. legnagyobb vívmánya a himlőoltás bevezetése és a mocsarak lecsapolása volt. 1802-ben "átallátván az oltalmazó tehén himlőnek megbecsülhetetlen haszát, közönséges költségen" Békés megye elküldte főorvosát Riegler Zsigmondot Pestre "ezen oltásnak megtanulása és ezen tehénhimlő matériájának elhozattatása végett" /33/. 1804-től Gyulán raktározták az oltóanyagot. A megyei főorvos kötelessége volt a többi településre eljuttatni, miután a felhasználás módját megbeszélte a helységek kirurgusával. Riegler Zsigmond utódja, Tormássy Lajos 1812-1862-ig 36732 gyermeket oltott be himlő ellen /34/. Ezzel azonban a járványok nem értek véget. A 18.sz-i nagy pestisjárványokat a 19.sz. elején a kolera váltotta fel, amely 1831-1870-ig szinte ötévenként megismétlődött /35/. A vármegye orvosának a 19.sz. elején további gondot a veszett kutyák elszaporodása és a Körösökbe ömlő trágylé jelentett. 1836-ig nem volt egyetlen artézi kut sem a lakosság nagyrésze a megye területén szerteágazó Körösük vizét itta. Sok volt a szabálytalanság a halottak temetésénél is. A sok posvány, a jó ivóvíz hiánya a nedves, szellőzetlen lakások, a rossz táplálkozás miatti számtalan népbetegség mellett a görvénykor, a skorbut, a pokolvar és a váltóláz is szedte áldozatait. A Helytartótanács többször is elrendelte, hogy a szegény betegeket a megyei orvos ingyen gyógyítsa. A számukra felhasznált gyógyszerek árát a házipénztárakból fizették ki a gyógyszerészeknek. A bábákat a megyei orvos képezte ki. 1808-ban Riegler Zsigmond hirdetett ilyen "babasági oskolát", ahol az oktatás 14 napig tartott /36/. Az in-