Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

3. A Békés megyei gyógyszertári hálózat fejlődése 1770–1950 - a./ A vízrajzi, közlekedési, gazdasági helyzet és a gyógyszertári hálózat

gyógyszertár. Ha Békés megye 3558,01 km kiterjedésű területére vonatkoztatjuk ezt a számot, az 1 gyógyszertárra eső terület 395,34 km

2 /24/ (Gyulán 2 gyógyszertár volt már 1854-ben). A lakosság lélekszáma az 1847-es népösszeírás adatai alapján 155.056 volt. 19.382 lakosra jutott 1 gyógyszertár /25/. A folyók szabályozásával növekedett a művelhető területek nagysága, az öntözéses gazdálkodás lehetővé tette a gazdálkodás színvonalának emelését, a mocsarak kiszárítása és feltöltése után megnyílt a lehetőség a települések terjeszkedése előtt, megkezdődhetett az utak építése, javultak a közlekedési viszonyok; mindez a kereskedelem fellendülését és az ipartelepítések lehetőségét eredményezte. 1860-ban elkészült az élővízcsatorna Gyula-békési szakasza, amelyet az 1882-es árvíz után kibővítettek és amely ma Gyula-Békéscsaba-Békés közti belvízfőcsatorna. Az élővízcsatornát friss víz és áru szállításra használták. A gyógyszertári hálózat területi eloszlása szempontjából lényeges, hogy az élővízcsatorna lehetővé tette a zöldség-gyümölcstermesztés elterjedését a csatorna mentén. Megjelentek a bolgár kertészek a 19.sz. végétől, s 1936-ra már 600 hektáron dolgoztak. Gyulavári fejlődését és 1905-ben a gyógyszertár létesítését a kertészetek tették lehetővé. A holt-Körösök mentén 1940-re 1400 hektáron folyt az öntözéses rizstermelés. Az áruszállítás szempontjából lényeges változásokat eredményeztek a bővülő viziutak. A Hármas-Körös torkolata fölött 1905-re készült el a bökényi vízlépcső, amely a torkolattól Békésszentandrásig hajózhatóvá tette a Köröst. A Hármas-Körösön 1936-1942-ig épült a békésszentandrási vízlépcső, amely a Kettős-Körösön Békésig, a Sebes-Körösön Körösladányig biztosított hajózást. Ugyanakkor épült ki a Hortobágy-Berettyő főcsatorna, melynek hasznosságát az 1940-1942-ben létesített békési kikötő és gabonaház biztosította volna, 1950-ig azonban nem tudták kellőképpen kihasználni a főcsatornát /26/. A 2.sz. ábra adataiból megállapítható, hogy a 19.század második felétől kiszélesedik és egyenletesebbé válik a gyógyszertári hálózat. Békés megye Dél-nyugati részén és Észak-keleti szegletében is megjelennek a gyógyszertárak. Erre az időre esik (a már vázolt vízszabályozások és vizi-