Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)
Függelék: Dokumentumok az egészségügy és gyógyszerészet Békés megyei történetéhez
szorgalmazza. Az ilyen vidéki fiók van hivatva elsősorban vármegyéje közegészségügyének szolgálatában állani. Az ilyen fiókokon bonyolódik le azután a különböző fertőző betegektől származó váladékok vizsgálata, amiáltal egyrészt a diagnózis megállapítását siettetik, másrészt a betegség meggyógyulása tekintetében mondják ki az utolsó szót. Ezenkívül a környék lakosságának szolgálatára áll Za fiók7 a különböző növényi és állati paraziták vizsgálatával, kutak, ivóvizek stb-ek megvizsgálása utján. A vármegye lakosságának nem lesz közömbös, hogy az orvosok által vett váladékok, vízminták, stb. vizsgálatának az eredménye 24 óra, avagy csak 4-5 nap múlva érkezik e vissza, ad.II. a. / Orosházán, Szarvason évek óta működik egy-egy szülőotthon. Mind a kettőnek a munkásága eredményes, ugy a község vezetősége, mint lakossága teljesen meg van elégedve mindkét intézmény működésével. - Mind a kettőben évenként több mint 100-100 ingyen szülés folyik le és ebben a számban nincsenek benne az 0TI kötelékébe tartozó tagok. Kiszámíthatatlan előnyt rejt magában, hogy különösen a földmives szegénység asszonyai legszentebb hazafiúi kötelességük teljesítése közben meleg szobát, tiszta ágyat, tiszta fehérneműt és egészségügyi állapotuknak megfelelő könnyű és mégis tápláló kosztot kapnak. És ugyanakkor szakszerű orvosi segély áll rendelkezésükre, mert mint legfőbb kívánalom szerepel ebben a kérdésben, hogy szülőotthon vezetője csak szülész szakorvos lehet. A legközelebbi jövőben Békés, Endrőd és Szeghalom azok a községek, amelyekben a Stefánia égise alatt felállítható lenne egy-egy szülőotthon. A Stefánia bevonását nagyon fontosnak látom, mert ily módon az ugyanabban a községben egyébként is működő védőnő könnyen elvállalná a felügyeletét és az igazgatási jogkört; egyrészt felelősséggel tartozna, másrészt pedig nem kellene másik alkalmazottat honorálni. A berendezési költségek nem kerülnek tul sokba, legfeljebb 2 szobában kellene elhelyezni 2-2, 4-4 ágyat, csecsemőágyat és kellő mennyiségű fehérneműt. Ezenkívül egy szerényebb igényű szülő- esetleg mütőszoba berendezése volna szükséges. Közben nagyon fontos, hogy a község elvállalja a fenntartási költséget. A fenntartási költség kb. ilyenformán alakul: e gy-egy nőnek átlag 8 napi ápolásra volna szüksége; egy napnak ellátására 1 P-tól 3 P-ig kellene a számítást figyelembe venni, igy szegényebb községekben az ellátást oly módon is lehet biztosítani, hogy egy-egy tehetősebb illetve uri család vállalná el egy-egy ápolt kosztoltatását. Számitásom szerint Szeghalmon, Endrődön évenként 40 - legfeljebb 00-ig lenne az ápoltak száma, még Békésen ezen számnak a kétszerese. b. / Az utóbbi időben dr.Neuber Ede bevezette Debreczenben az általános egészségügyi vizsgálatokat az iskolákban. Vizsgálatairól "a debreczeni I.oszt. elemi iskolás tanulók átvizsgálása e.ü. /egészségügyi7 szempontból" cim alatt hatalmas tanulmányt is adott ki, amely országos feltűnést keltett és amit azóta különböző városokban, igy például Hódmezővásárhelyen, Gyulán és ez év őszén Orosháza községben is próbáltak bevezetni. A közegészségügy különböző ágaiban végzett vizsgálatoknak meglehetős eredményeit érték el, de felmutatható és igen dicséretes eredményeik vannak a tbc. terén. Péld. Gyulán, a megyei székhelyen a vizsgáló orvos talált olyan iskolába járó gyermeket, akinek nyilt tüdőkavernái voltak és aki egy hónap alatt képes lett volna az egész iskolát fertőzni. Ilyen általános egészségügyi munkán kivül az iskolákban a fogászatot is be lehetne vezetni minden járási székhelyen, ahonnan a fogász ki-járna a járáshoz tartozó községekbe is, hogy ily módon rendben tartván az iskolás gyermekek fogait, azokat megmentené a rossz fogazat következtében föltétlenül előálló gyomor és bélbetegségek ártalmaitól. c. / A vármegye főispánja, a vármegye alispánja 1932. év augusztus havában egyöntetűen határozták el, hogy igyekezetük oda fog irányulni, hogy Békésvármegye minta egészségügyi vármegyévé fejlesztessék.- Ezen munkájukban egyik legfontosabb lépésnek látszik, hogy minden községben legyen legalább egy egészségügyi intézmény. Legyen ez Stefánia fiók, avagy egészségvédő ház (családgondozó). Magyarország ezidei belügyministere 1933. május 18-án a képvise-
