Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

3. A Békés megyei gyógyszertári hálózat fejlődése 1770–1950 - a./ A vízrajzi, közlekedési, gazdasági helyzet és a gyógyszertári hálózat

mékek előállításában alkalmazott kezdetleges munkaeszközök stb. a nagyobb arányú árucsere lehetőségét megbénították. Fejlettebb értelemben vett kereskedelem, jelentősebb gazdasági előrelépés nem történhetett a vizek szabályozása, a mocsarak kiszárítása, feltöltése előtt. Orosháza helyzete eltérő volt. Orosháza Békés megye legjelentősebb száraz, mocsaraktól mentes települése volt a 19. század közepéig, fejlődését a területét átszelő utaknak, viszonylag élénk kereskedelmi életének köszönhette. A megyei települések többségében a főként mezőgazdasági árucserén alapuló . piac és a helybeli céhek termékeit felmutató gyenge kínálat közönségét elsősorban a település és (ha az időjárás lehetővé tette) a megyén belüli lakosság teremtette meg. A települések gazdasági helyzetét a belső piac nagysága határozta meg a 19. sz. közepéig. A megyeszékhely Gyula, a hajdani szabad királyi város előjogai elévültek a török hódoltság alatt, a vásártartás és a heti piactartás jogá*t a megye többi településéhez hasonlóan újra ki kellett vivnia. A települések harca az említett jogokért a 18. század elejétől az 1860-as évek végéig tartott. Az iparosodottság gyenge volt. A céhek működése részint megszakadt a török hódoltság ideje alatt, s csak 1756-1848 közt szerveződtek újra, és élték utolsó virágzásukat Békés megyében /22/. A belső piac nagysága és a megyeszékhely-funkció következtében Gyula helyzete volt a legelőnyösebb a 19. sz. derekáig. Azt, hogy egy gyógyszertár létesítésének legfontosabb előfeltétele az adott terület gazdasági fejlettsége, amely egyben biztosítéka is a gyógyszertár jövedelmezőségének, a gyógyszerész megélhetésének, bizonyítja az 1770-ben kényszerből létesített gyulai "Megváltó"-hoz címzett gyógyszertár vitatható létjogosultsága az alapítás idején. A Helytartótanács sürgetésére a "Megváltó" képviselte a minden vármegyére nézve kötelező "legalább egy vármegyei gyógyszertárat". A forgalom teljes hiánya miatt 1771-ben évi 40 arany támogatást volt kénytelen megszavazni a vármegye az "Aradról Gyulára áttelepült fiatal gyógyszerárusnak", hogy el ne távozzon tengődése színhelyéről /23/. A gyógyszertárak létesítésére tehát a településeken alig volt társadalmi igény, a gyógyszertári hálózat kiépülésének folyamata lassú volt. 1770-1854-ig mindössze nyolc településen létesült