Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

3. A Békés megyei gyógyszertári hálózat fejlődése 1770–1950 - a./ A vízrajzi, közlekedési, gazdasági helyzet és a gyógyszertári hálózat

3. A BÉKÉS MEGYEI GYÚGYSZERTÁRI HÁLÓZAT FEJLŐDÉSE 1770-1950-ig a./ A vízrajzi, közlekedési, gazdasági helyzet és a gyógyszertári hálózat A Békés megyei gyógyszertárak létesítésének igénye szorosan öszszefüggött az adott terület gazdasági helyzetével, s ezen belül az árutermelés és értékesítés színvonalával, az egészségügyi el látás fejlődésével, a jogadományozás rendszerével és a 19. század második felétől egyes kiváló gyógyszerészek tevékenységével is. Az l.sz. ábra tanulmányozásakor kitűnik, hogy Békés megye gyógyszertári hálózatának területi eloszlása a 19. század derekáig egyenlőtlen volt. Az 1855-ig alapított gyógyszertárak (az orosházi kivételével) a megye Észak-keleti részén, a folyók mentén, vagy azok közelében lévő településeken létesültek. A hálózat területi eloszlása 1855-től valamivel egyenletesebbé válik, Dél-nyugati irányban kiszélesedik. A szabálytalan medrekben kanyargó folyók miatt az 1855-ben megkezdett átfogó vízszabályozások előtt állandó áradások színhelye volt Békés megye jelentős része. Az árvizek lefutása után alig maradt művelhető terület, holt ágak, fokok, erek, fattyumedrek táplálták a mocsarakat, lápokat, zsombékokat; a megye Észak-keleti része a Kissárréthez tartozott. A vízszabályozások előtt a megye ősi településein létesültek a gyógyszertárak: a folyókhoz való közelség, a terraszos fekvés, a földmüvelés és állattenyésztés lehetősége és a karavánutak miatt az l.sz. ábrán látható települések voltak Békés megye első mezővárosiasodó települései. Ezeket a településeket vásárjoggal, illetve hetipiacok tartásának jogával ruházták fel, azaz a gyógyszertárak alapítását gazdasági fellendülés előzte meg. A gazdasági fellendülés viszonylagos volt. A rossz közlekedési viszonyok, a művelhető területek csekély volta miatt fennálló gyenge kínálat, az árvizek, tűzkárok miatti rossz termések, az állatállományt pusztító gyakori vészek, a mocsaras vidéken állandóan jelenlévő malária, a gyakran ismétlődő járványok (pestis, kolera, himlő) és az ipari ter-