Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

7. A gyógyszertárak gyógyszerellátó tevékenysége - b./ Egyes gyógyszertárak gyógyszerellátó munkája

velezéseket, fordításokat végezte. A harmadik generáció is bekapcsolódott. Réthy Erzsébet öt fia közül Dr.Láng Béla az injekciós laboratórium kifejlesztését kapja feladatul, Láng Miklós pedig a gyár dolgozóinak szociális és bérügyeit intézi. 1933-1944-ig a Réthy-gyár dolgozóinak összlétszáma időnként meghaladta a 100 főt. Ebből a gyógyszertárra a vezetőn kivül hat személy jutott. A vezető mellett két segéd, egy gyakornok, asszisztens, drogériái alkalmazott, pénztáros dolgozott. A Réthy-gyár 1944-ig működött folyamatosan, ekkor a család elmenekült, a gyárat leszerelték, a gépeket Sopronba vitték. További sorsuk ismeretlen /197/. A békéssámsoni "Megváltó" gyógyszertár gyógyszerellátó tevékenysége is eltért az átlagostól. A nem túl jövedelmező kis gyógyszertár mellett Vidovszky István megszervezte a falu környékén található, nagyjelentőségű gyógynövények gyűjtését és feldolgozását. Szakszerű szárítókat, rostákat, válogatóasztalokat állíttatott fel, melyek mellett a faluból sokan találtak munkát, biztos megélhetést. Vidovszky évente megújított szerződésben állt a "Hangya" Szövetkezettel. Legfőbb terméke a kamillavirág volt. Szakszerű szedés, kezelés után, celofán-zacskós egységcsomagolásban hozta forgalomba. A gyógyszertárakba így közvetlenül expediálható volt a kamillavirág. Másik fő terméke a faluban termesztett édesgyökér volt, melyet mint vágottat és port, illetve a gyökérből készült kivonatot, "medve" cukrot hozott forgalomba. Kísérletezett mentha-termesztéssel is, valamint közvetítőként a szabolcsi hársfatea szakszerű feldolgozásával is. A háborús évek alatt (1940) az orosz tea helyett "Sámson üditő szeder teát" (későbbi neve "Sámson Magyar Tea") hozott forgalomba. Készítését még a hadifogságban tanulta Mandzsúriában. Tevékenysége hozzájárult a magyar gyógynövényügy előbbreviteléhez, a természetes anyagokkal való gyógyítás terjedéséhez /19B/. A gyulai "Szent József" gyógyszertár úgy próbált a gyógyszertárak gazdasági versenyében érvényesülni, hogy a gyógyszertár forgalmának jelentős része az 1930-as évekre nem a gyógyszerellátásból, hanem a luxuscikkek, kozmetikai és háztartási termékek árusításából és készítéséből származott. A gyógyszerek eladásából Gyulán, ahol öt gyógyszertár is működött már ekkor a bevétel ta-