Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)
7. A gyógyszertárak gyógyszerellátó tevékenysége - b./ Egyes gyógyszertárak gyógyszerellátó munkája
Winkler István munkájáról nem sokat tudunk, utóda ifj. Debreczeni Károly idejében 1099-1910-ig azonban kedvezőtlenül alakultak a dolgok. A gyógyszertár történetének olyan évtizedét élte át, amikor a gyógyszertár karbantartásával, a gyógyszerek beszerzésével és mindazzal, ami még a gyógyszerellátó tevékenységet jelenti, nem sokat törődtek. Az "Isteni gondviselés" gyógyszertár id.Ragettli János munkája nyomán foglalt el rangos helyet 1911-1950-ig a Békés megyei gyógyszertárak sorában. A hivatásának élő puritán békési gyógyszerészt sohasem ragadta magával a gyógyszerészet merkantilizálódása. Gyógyszertára nem foglalkozott háztartási cikkek, vegyianyagok, festékek, stb. gyártásával. 1911. után kis reklámkártyákon, képes könyvecskékben, naptárak hátoldalain stb. hirdette a gyógyszertár készítményeit, ezek között kizárólag gyógyszerek, gyógyító hatású testápolőszerek szerepeltek. A "Boldogság titka" címet viselő képes füzet pl. az 1912. évi naptár mellett a gyógyszertár készítményeit reklámozza: Amerikai fogcsepp (fogfájás ellen); Amerikai hajkenőszesz (hajhullás ellen); Formatan (lábizzadás ellen); Hollandi kenőcs (sömör és viszketegség ellen); Keresztes kénpor (kehes lónak); Liba és baromfivész elleni szesz; Liliom tejkrém és tejszappan (bőrvörösség ellen); Restituáló fluid (lovaknak); Orosz köszvényszesz (reuma ellen); Sertés táppor (étvágytalanság ellen, vagy gyors hizlaláshoz); Szent László gyomoresszencia (hányinger, epeömlés ellen); Tyukszemírtó flastrom; Viszketegsömör kenőcs. A gyógyszertárban készült házi készítmények reklámozását igen ötletesen oldotta meg Ragettli János ezekkel az elbeszéléseket tartalmazó képeskönyvekkel. Az egyik ilyen könyv olvasásakor a szórakoztató történet mellett azt is megtudhatta az olvasó, milyen orvosságokat vásároltak a Ragcttli-féle gyógyszertárból a történet hősei, akik az elbeszélés végére valamennyien makkegészségesek lettek. A történet gördülékeny, olvasmányos, az az érzése támad az olvasónak, hogy jó írónak, vagy "propagandafőnöknek" kellett lenni abban az időben annak, aki gyógyszerészi pályán boldogulni akart. A községet 1919-ben román csapatok szállták meg, id.Ragettli János jó előre gondoskodott a megszállás előtt a közgyógyszerellátás és a községi, igény biztosításáról. (1919.jan.14-én Békés nagyközség vezetői értesítették arról, hogy a megszállás hamaro-