Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)
7. A gyógyszertárak gyógyszerellátó tevékenysége - b./ Egyes gyógyszertárak gyógyszerellátó munkája
lévő gyógyszertáraktól forgalmi adatokat, jövedelemkimutatásokat kérnek be annak eldöntésére, hogy a településen indokolt-e gyógyszertár, vagy újabb gyógyszertár megnyitása. A meglévő gyógyszertárak tulajdonosai hevesen tiltakoztak csekély jövedelmükre hivatkozva. Az így bekért forgalmi adatok sokat segítenek a gyógyszerellátó tevékenység általános vizsgálatánál. (1.Melléklet) Látható, hogy a gyógyszertár bevétele a készpénz- és hitelforgalomból adódott, a kiadások között a lakbér (ha bérelt épületben működött a gyógyszertár), az alkalmazottak bére (élelmezése), a gyógyszer-alapanyagok és csomagolóanyagok beszerzése és a szállítás költségei teszik ki a legnagyobb részt. A bevétel és a kiadás egyenlege volt a gyógyszertár tiszta jövedelme. A könyveket pontosan vezették. A fentiekben bemutatott gyógyszerellátó tevékenység sokrétű és nagy szaktudást követelő feladat volt, melyet csak magasfoku hivatástudattal lehetett ellátni. Mint láttuk, ugyanakkor ennek a tevékenységnek kellett biztosítani a gyógyszertár-tulajdonos megélhetését családjával együtt. A jól, vagy rosszul végzett gyógyszerellátási tevékenység kihatott a gyógyszerészek társadalmi helyzetére és megbecsülésére is. Találunk erre is példát. A forgalom némelyik falusi gyógyszertárban olyan alacsony volt, hogy a gyógyszerész megélhetésére is gyengén futotta a jövedelemből. A gyógyszerek utánpótlására alig volt lehetőség. A 19. század végére ezek a gyógyszertárak egyre jobban lemaradtak a gazdasági versenyben. A kis falusi gyógyszertárakat egyre kevésbé becsülték meg. Amikor Dobozon gyógyszertár létesítése iránt adott be kérelmet az egyik gyógyszerész 1898-ban (végül 1900-ban felépült és megnyílt a gyógyszertár), nyíltan írtak arról a hivatalos levélváltások során, hogy határozottan ellenzik a falusi kis községi gyógyszertárak létesítését, mert azt tapasztalják, hogy ezek nem egészségügyi intézmények, hanem rosszul vezetett vegyeskereskedések. b./ Egyes gyógyszertárak gyógyszerellátó munkája A gyógyszerek előállításához szükséges nyersanyagok gyűjtése, az alapanyagok beszerzése és feldolgozása idő- és munkaigényes feladat volt. A 19. század közepéig Békés megye gyógyszertá-