Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)
7. A gyógyszertárak gyógyszerellátó tevékenysége - a./ A gyógyszerellátásról általában
7./ A GYÓGYSZERTÁRAK GYÓGYSZERELLÁTÓ TEVÉKENYSÉGE a./ A gyógyszerellátásról általában A gyógyszertárak alapvető feladata a lakosság gyógyszerellátása volt. Ki kellett elégíteniük azt a gyógyszerigényt, melyet az orvos(ok) recepturája jelentett, ugyanakkor közületeket is elláttak, a kórház, a rabok, a katonaság, az üzemek, a cégek is igényeltek gyógyszereket. A lakosság sem minden esetben fordult orvoshoz, hiszen a háziszereket orvosi vény nélkül is beszerezhette a gyógyszertárban. A gyógyszertárak árusítási köre (profilja) az idők folyamán sokat változott. Hogy miből állt a korabeli gyógyszerkincs és egy-egy gyógyszertár készletében mi volt található, arra a megyei főorvos ellenőrzési jegyzőkönyvei adnak tájékoztatást. Az 1707-ben felvett jegyzőkönyv tételesen felsorolja azt a 005 anyagot, melynek egy része alapanyag, más része pedig "közvetlenül felhasználható szer", vagyis készítmény volt. A vizsgálat során ezeket egyenként, érzékszervileg (organoleptikusan) ellenőrizték. A 19. században felvett jegyzőkönyvek már nem részleteznek, a gyógyszerkészletet két csoportra osztják és az általános észrevételeket jegyzőkönyvezik a "sorra ellenőrzött orvosi szerek" és azok vonatkozásában, "amelyekkel senki sem él" (segédanyagok), így ellenőrzésre kerültek: a "tulajdon kellemes illatú füvek, virágok, teák, keverékek, fák, héjjak, magok, gyümölcsök, gumik és gumimagvak, etzetek"... - a "friss és jól tartott illatos lepárolt vizek"... a "helyes sűrűségű sirupok, roobok, elektuáriumok, extractumok"... a "sem zsíros olajjal, sem pálinkával nem hamisított tincturák, lepárolt olajok"... a "jól elzárt mérgek" készletei. A század második felében még szűkszavúbbak a jegyzőkönyvek. Ezekben már csak a hiányzó anyagokról történik említés, melyeket