Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

6. A gyógyszertárak működésének személyi feltételei - c./ A gyógyszerész emberi magatartásával szembeni követelmények, a gyógyszerészi mentalitás változása

madik biztositékaként elvárták, hogy a leendő tulajdonos józan életű, "derék" ember legyen. A gyógyszertár tulajdonosától elvárták, hogy gyógyszertára jó közhírben álljon, jó hitelnek örvendjen, a kiszolgálás pontos le­gyen, a tulajdonos szorgalmával, ügyességével, szelídségével, jámbor magaviseletével a "közkedveltséget megnyerje". A gyógy­szertár elismert működésének az volt az egyik alapvető feltéte­le, hogy a tulajdonos és alkalmazottai hivatástudattal lássák el feladatukat. Állandó készenlétben, pontosan és gyorsan kellett dolgozni. Torrnássy Lajos főorvos működésének fél évszázada alatt nagyon fontos volt, hogy a tulajdonos vagy alkalmazottja kiérde­melje a főorvos dicséretét. A gyógyszerésztől mindenkor elvár­ták, hogy az előírt áron, a rendelkezéseknek megfelelően árusít­sa a gyógyszereket, mentes legyen a fösvénységtől, amely megaka­dályozná gyógyszertára "jó karbani tartásától", szives igyekeze­tével fáradozzon azon, hogy "panasz reá ne legyen" /150/. A gyógyszertárban udvarias, türelmes legyen a kiszolgálás, a lakos­ság véletlenül se kételkedjen a gyógyszerész feddhetetlen magán­életében és jó szakmai felkészültségében. Ha a gyanú árnyéka ve­tődött valamelyik gyógyszertári dolgozóra, alaposan megvizsgál­ták, mi az igazság és amennyiben a gyanú beigazolódott, az sú­lyos következményekkel járt, az alkalmazottakat pl. azonnal elbo­csátották, a gyógyszertár létesítése iránt folyamodók kérvényét elutasították, a gyógyszertár tulajdonosát pedig el is tilthat­ták a gyógyszertár vezetésétől. Közel két évszázad alatt igen sok példával illusztrálhatnánk az elmondottakat, elegendő azonban néhány jellemző esetet kira­gadnunk. Talán szemléltetőbb ha az elmarasztalásokból emelünk ki és nem a dicséretekből. 1027. május 14-én a gyulai "Megváltó" pa­tikában dolgozó Kosztyik János patikussegéd két óra késéssel és két ujjnyi hiánnyal szolgáltatott ki egy kanalas gyógyszert egy gyomai beteg részére. Hosszadalmas vitát váltott ki a dolog a me­gyei főorvos, a patikussegéd és a gyógyszertár provizora között. Grindl Károly provizor számára is kellemetlenné vált a vita, mi­vel egyik alkalommal amikor a főorvos a gyógyszertárba látoga­tott, hogy Kosztyik Jánost újból megintse, nem volt a gyógyszer­tárban ("még előtte való nap Csabára ment mulatságba") és őrizet­lenül hagyta a gyógyszertárat a patikussegéddel együtt. Torrnássy

Next

/
Oldalképek
Tartalom