Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

6. A gyógyszertárak működésének személyi feltételei - a./ A gyógyszerészek származása, vagyoni-társadalmi helyzete

előbbeni jó közhírében tsökkenni kezd", a tulajdonos fösvény, buta, hűtlenül kezeli a gyógyszereket, a patikája szűk, piszkos, zsúfolt. A főorvos el is ismerte egyik írásában, hogy minden azért van, mert "elkövetett hibáját elismerni nem akarta, s a törvényes alárendeltség (subordináció) határán túl ragadtatott fájdalom önnön kárára" /142/. Lukács Ágoston 1863-ban megvált gyógyszertárától. Nem feltétlenül volt valóban rossz közhírben álló tehát az a gyógyszerész, akit a főorvos jellemzéseiben így írt le. A később nemzetközi hírű Kiss Ferencet is mellőzte, aki körösladányi gyógyszerészként 1850-ben feljelentést tett a "boltokban történő mérgező és titkos szerek árusítása tárgyában" /143/. Torrnássy Lajos először elutasította a feljelentést, 1851-ben azonban kénytelen volt belenyugodni abba, hogy a titkos szereket a gyógyszerész jelenlétében elkobozzák. Utóda, Kovács István 1868-ban, a Békés megyei Orvos Gyógyszerészeti Egyesület alakuló ülésén helyesen állapítja meg, hogy "látunk magunk mellett, illetőleg köztünk egy tiszteletreméltó osztályt, melytől a társadalom a tudományos miveltséget méltán megillető tekintély csekély nimbuszát is megvonva, s őket mesterekké lealacsonyítva, reájok a még mai alakjában fennálló ellenőrködésnek sértő nemét erősza- / kolva, az állam által több előjogokban részesített osztály alá helyezve, az egészségügyi kar páriájává tevé" /144/. Kovács István szavaiból is kitűnik, hogy a 19. század 70-es éveitől megváltozott a gyógyszerészek társadalmi értékrendje. Ehhez a gyógyszerészek is nagymértékben hozzájárultak tevékenységükkel. 1068-ban a Békés megyei Orvos Gyógyszerész Egylet programjából látható a "subordináció" helyzetéből rövid idő alatt megtett út: "e válaszfalat" ledőltnek lenni óhajtjuk, az egészségügyi kart mint solidaris egészet tekinteni kívánjuk". Ha az elsőséget nem is vívta ki az Egylet a hasonló céllal létrejött egyesületek között, hiszen a borsodi, győri, aradi, debreceni stb. gyógyszerész Egyletek korábban létesültek, a megyei érdekvédelem megelőzte a Magyarországi Gyógyszerész Egylet létrehozását, (1872) melynek megyénk az egyik kerületét képezte /145/. Az Egyesület és számos hivatásszerető gyógyszerész tevékenységének is köszönhető, hogy a korszak végére a gyógyszerészt már az értelmiséghez sorolják.