Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)

Birtokigazgatás

több ezer (több tízezer) holdas gazdaságok a centralizált minisztériumi irányítás mellett nem tudnak eleget tenni a pillanatnyilag felállított egyetlen követelménynek: „a jövedelmezőség lehetséges legnagyobb fokozásának". A vizsgált korszakban Mezőhegyes mellett a ménesbirtokok osztályának irányítása alatt állt: Kisbér— 11 087 kh 1 030 négyszögöl, Bábolna — 7 023 kh 884 négyszögöl, Gödöllő — 10 663 kh 208 négyszögöl, Kőkút — 1 943 kh 1 015 négyszögöl (a gr. Károlyi-hitbizományból vásárolta a Pénzügyminisztérium 1929-ben), Kompolt — 8 132 kh 432 négyszögöl (1930 július 1-től haszonbérben), valamint Sütvény — 2761 kh (szintén bérletként a herceg Esterházy-hitbizományból).

5 Az új, változásokat kívánó helyzethez való alkalmazkodás első lépéseként az 1921. évi 3229/eln. sz. FM rendelet megszüntette a Gazdasági Főigazgatóságot mint önálló, külön ügykörrel bíró hivatalt. 6 A főigazgatóság ügykörét az illetékes ügyosztály — állami mezőgazdasági birtokok — vette át, az osztály vezetője örökölte a gazdasági főigazgatói címet, amelyet korszakunkban végig megtartott. Első lépés volt ez a szabadabb gazdálkodás felé vezető úton, egyszerűsítette, ésszerűsítette az adminisztrációt, egyben jelezte az irányítás, az igazgatás változásainak irányát. Ezzel egyidőben élénk sajtópolémia kereszttüzébe kerültek a ménesbirtokok; a viták az 1921/22. évi költségvetési terv beterjesztésekor tetőztek. A költségvetési terv szerint 1921/22-ben a ménesbirtokokra fordítandó kiadások összege 196 000 000 koronát tett ki, szemben a bevételként várható 192 000 000 koronával. A költségvetési terv beterjesztésekor mondott expozéjában a pénzügyminiszter három lehetséges utat vázolt fel a birtokok számára: vagy jövedelmezővé válnak, vagy elmegy az igazgató, s ha ez sem segít, sor kerül a ménesbirtokok eladására.

7 Pro és kontra hozzászóltak a költségvetési vitához, mindkét oldal érvei között voltak a valós állapotok pontos ismeretén alapuló, gyakorlatba átültetendő tanácsok és megállapítások. Ezzel együtt meglehetős ingerültség jellemezte a vitapartnereket. Az állami birtokok kérdésének radikális megoldását, a Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter által is kilátásba helyezett felszámolást sürgető érveket Vértesy Ferenc cikkében összefoglalva megtaláljuk: A pénzügyileg elsorvadt ország olyan luxust nem engedhet meg magának, hogy mezőgazdasági üzemeire ráfizessen, a megcsonkított országnak amúgy sincs szüksége 60 000 holdas mintabirtokra. Ráadásul ezek a birtokok sem adják olcsóbban a tenyészállatokat és a vetőmagvakat. Ilyen körülmények között Vértesy indokoltnak látta az állami birtokok földreform céljára való igénybevételét. Végére hagyott csattanós érve: különben is, milyen minta az a birtok, amelyik nem nyereséges.

8 A másik oldal a közgazdasági hasznosságra apellált: „Magyarország elsősorban mezőgazdasági állam és az állami mezőgazdasági birtokoknak épp az a legfőbb rendeltetése, hogy a magyar államot a mezőgazdaság haladásának útján, még ha szükséges áldozatok árán is előrevigye, a mezőgazdasági szociálpolitikában is például szolgáljon minden kis és nagy mezőgazdasági és más üzemnek."

9 A szerző hivatkozott a lótenyésztésre — hangsúlyozva a birtokok szerepét a ménesek ellátásában—, a vetőmagtermesztésre. Pontosította a költségvetés adatait, eszerint a tervezett jövedelem valóban 192 000 000 korona, viszont az évi rendes kiadások összege csak 156 500 000 korona, további 43 000 000 korona a román pusztítások pótlására, valamint beruházásokra lett beállítva. Kissé rezignáltán összegezte véleményét a Földművelésügyi Minisztérium ménesbirtokok osztálya: „...a mind nagyobb jövedelmezőség az állami intézményeknél nem állandó fogalom, hanem egy ú.n. rugalmas kívánalom, amely részben az uralkodó politikai irányzat, részben az ország pénzügyi állapota, de legnagyobbrészt a pénzügyi és földművelésügyi kormányzat felfogása szerint alakul."

10 Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter magánüzemi szintű jövedelmezőséget kívánó elvárásaival szembeállították a korábbi földművelésügyi miniszter, Serényi Béla közgazdasági szerepet hangsúlyozó irányítását.

11 Serényi a köztenyészetek apaállatokkal való ellátására, a gazdaközönség jó minő33