Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)

Jegyzetek

6 Gaál László: A magyar állattenyésztés múltja. Bp., 1966. 328—329. p. 7 uo. SAM. Kir. Állami Lótenyészintézetek és a Gödöllői M. Kir. Koronauradalom. Bp., 1896. 87. p. 9 Ruisz: A Mezőhegyesi. .. i. m. 11—12. p. 10 Fáy Andor; A 150 éves Mezőhegyes. In: Rádiós gazdasági előadások. VIII. évf. B. sorozat, 10. sz. 1935. 78—79. p. 11 Idézi: Döhrmann Henrik: A mezőhegyesi lótörzsek fejlődéstörténetéhez. ÁL 1925. 17. sz. 254. p. 12 AM. Kir. Állami Lótenyészintézetek ... i. m. 89. P13 Fáy: A 150 éves ... i. m. 79. p. 14 Ócsag: i. m. 14. p. 15 Dévényi János: A mezőhegyesi ménes története. Közt. 1935. 67—68. sz. 677. p. 16 Battha Pál: A 150 éves Mezőhegyes a magyar állattenyésztés szolgálatában. Bp., 1935. 4. p. 17 A M. Kir. Áll. Lótenyészintézetek... i. m. 93. p. 18 Fáy: A régi Mezőhegyes ... i. m. 20. p. 19 Döhrmann: A mezőhegyesi lótörzsek... i. m. 255. p. Csekonics fedeztetési gyakorlatáról és elméletéről részletesen: Jankovich Miklós: Történeti visszapillantás a háziló eredetére. AtSz 1975. 205—210. P 20 Ócsag: i. m. 26. p. A Nóniusz Senior francia hadizsákmányként került Mezőhegyesre 1816-ban. 21 Döhrmann Henrik: A mezőhegyesi Gidrán-törzs. I. ÁL 1925. 19. sz. 295. p. 22 Bredow, v. Harald: Die Pferdezucht in Ungarn. Hannover, 1927. 11—12. p. 23 A Mezőhegyes lóállományának igénybevételét sürgető cikkek közül egy Pesti Hírlapban megjelentet idézünk: „ ... figyelmeztetjük a honvédelmi bizottmányt a mezőhegyesi ménes-intézetre. — Van ám ott azon 5—6000 ló közt egy pár száz betanult erős ló, mellyet minden órán lehet álgyú elébe használni. De van azonkívül sok betanult hátas és mennyi tanulatlan fiatal ló, mellyet huszárjaink alá használni lehetne, még most sokkal rosszabb lovakat nagy árért is sok bajjal tudnak összeszerezni. — Ismételten ajánljuk azon intézetet a honvédelmi bizottmány figyelmébe." Csanádból, Pesti Hírlap, 1848. 206. sz. 1041. p. 24 Éber: A magyar állattenyésztés ... i. m. 220. p. 25 Az átvétel körülményeire részletesen: Fest Imre: A Földmívelés- Ipar- és Kereskedelemügyi magyar 1 Szamel Katalin: A megyerendszer fejlődésének története Magyarországon. Bp., 1981. 103. p. 2 A tiszai Alföld. Szerk. Marosi Sándor, Szilárd Jenő. Bp., 1969. 320—323. p. kir. Ministeriumnak öt évi működése (1867-től 1872-ig.) Pest, 1872. 34—68. p. 26 Idézi Éber: A magyar állattenyésztés ... i. m. 318. P27 Perneki: A mezőhegyesi... i. m. 343. p. 28 Mezőhegyesi szemle 1874-ben. Közrebocsátotta a Békésm. Gazd. Egyl. B.-Gyula, 1875. 65 p. Mezőhegyes az ezernyolcszáz hetvenhatodik évnek kezdetén. [Szerk.] Papi Balogh Péter. Arad, 1877. 209 P 29 Mezőhegyesi Szemle ... i. m. 57. p. 30 A sajtóvita anyagát tartalmazza Ruisz Gyula már idézett bibliográfiája. 31 Az új Mezőhegyes megteremtői nagyobb teret érdemelnének, munkásságuk részletes ismertetésére azonban itt nincs módunk. Kozma Ferencre nézve Id. Kozma Ferencz emléke. Bp., 1896. 89 p.; Szabó Loránd: Kozma Ferenc. In: Agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos, Pintér János. Bp., 1985. 293 —298. p.; Magyar Kázmér: Leveldi Kozma Ferenc. Közt. 1926. 72—73. sz. 1194—1195. p. Az új termésből Gerencsér Miklós: A látóhatár mögött: Mezőhegyes c. tanulmánya ad szép ismertetést Kozma Ferencről. In: —: Mezei műhelyek. Bp., 1981. 170 —172. p. Gluzek Gyuláról ld. Fáy: A régi Mezőhegyes . .. i. m. 48—57. p. 32 A M. Kir. Állami Lótenyészintézetek .. . i. m. [3.] P33 A földművelésügyi szakigazgatás története 1867— 1948. Szerk. Pataky Ernő. Bp., 1970. 18.; 25. p. adatai alapján. 34 Bredow: i. m. 13. p. 35 Döhrmann Henrik: A mezőhegyesi tájfajta. Közt. 1924. 63—64. sz. 791—792. p. A későbbiekben önálló Tájfajta Felügyelőséget szerveztek, aminek vezetését a ménesbirtok egyik tisztviselőjére bízták. 36 „Eszmei (uradalmi) község alatt valamely gazdaság (uradalom), vagy ipartelep területét magában foglaló olyan önálló községi alakulatot kell érteni, amelynek a képviselőtestület, valamint az elöljáróság tagjai — törzslakosság hiányában — a gazdaság (uradalom), illetőleg ipartelep tulajdonosai, vagy alkalmazottai közül kerülnek ki." Perneki Mihály: Mezőhegyes eszmei községgé alakulásának történeti körülményei. BÉ 1975. 2. sz. 417. p. 37 Az 1918—1920 közötti eseményekről bővebben Erdész Adóm: Mezőhegyes az októberi forradalomtól a románok kivonulásáig. A Békés megyei múzeumok közleményei 10. Megjelenés alatt. 38 Gerencsér: i. m. 179. p. 39 Fáy: A 150 éves... i. m. 83. p. 3 BmL MhMbir. f/2. 4 Magyarázatok Magyarország geológiai és talajismereti térképeihez. Mezőhegyes. Kreybig Lajos, Sik Károly, Schmidt Elégius. Bp., 1938. 7. p. A ménesbirtok természeti és gazdasági viszonyai, társadalmi környezete 226