Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)
Források, irodalom, Mezőhegyes historiográfiája
Az összefoglaló jellegű munkáknál fontosabb két rövidebb korszakot feltáró tanulmány az ismertetett bibliográfiák szerzőinek tollából. Ruisz Gyula az alapítás és az alapítást követő két évtized történetét írta meg 1887-ben, igen fontos adatokat tartalmazó, korának szintjén álló tanulmányban. 9 Ruisz Gyula munkájának értékét növeli, hogy az általa tanulmányozott ménesbirtoki iratanyag megsemmisült, így bizonyos adatokat egyedül az ő publikációja őrzött meg. A tárgyalt korszaknak megfelelően a lótenyésztés és a ménes történetének kérdései állnak középpontban. A ménestől különvált ménesbirtok tőkés gazdálkodásra való áttérését Perneki Mihály rajzolta meg, kapcsolódva a témában megjelent friss szakirodalomhoz. 10 Ez a levéltári és könyvészeti forrásokra alapozott tanulmány a tőkés átmenet alaptendenciáit pontosan tükrözi, viszont a mezőhegyesi sajátlagos, szervetlen és villámgyors váltás számos további fontos kérdést felvet, melyekre megnyugtatóan csak egy Csákvár, vagy Mernye szintű és terjedelmű munka tudna válaszolni. Egy, a publikált irodalom szintjét elérő, sőt helyenként meghaladó kéziratról kell szólni legvégül. Ennek szerzője Fáy Andor, aki hosszú évtizedeket töltött Mezőhegyesen gazdatisztként; személyes sorsa összefonódott a ménesbirtok történetével. 11 Fáy egyike volt a legtöbbet publikáló mezőhegyesi tisztviselőknek. A régi Mezőhegyes fejlődését, sikereit és hibáit számba vevő kézirata 1955-ben készült. A ménes legrégebbi történetét Ruisz Gyula munkájára alapozta, a tőkés átmenet leírásánál elsődleges forrásai az 1918 előtt bizonyos rendszerességgel kiadott, pillanatnyi helyzet pontosan tükröző, részletes birtokismertetések. Kiemelkedően legjobb rész a XX. sz-i gazdaságot bemutató 50 oldal, amely személyes tapasztalataira, a gyakorlati gazda munkájának emlékeire épül. Munkánk során a Fáy-féle kéziratot hiányzó adatok pótlására, a források elemzése után levont következtetések kontrollálására egyaránt tudtuk használni. 11
