Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)

Kapások - Egyéb kapásnövények

23. táblázat A cirok termésátlagai 1920—1938 Országos átlag Mezőhegyesi átlag A mezőhegyesi eredmények viszonyítva* Év Év mag szakáll mag szakáll mag szakáll Év q/kh % 1920 7,9 9,8 4,8 5,2 60,8 53,1 1921 5,9 8,1 7,9 5,2 133,9 64,2 1922 7,2 7,3 — — — — 1923 7,3 6,8 3,3 1,8 45,2 26,5 1924 5,7 7,1 19,4 — 340,4 — 1925 5,7 8,1 — — — — 1926 7,4 5,4 15,9 8,0 214,9 148,1 1927 7,7 5,2 — — — — 1928 7,2 5,3 6,7 7,8 93,1 147,2 1929 7,9 6,5 6,0 4,1 75,9 63,1 1930 6,6 5,1 8,2 4,6 124,2 90,2 1931 6,3 5,0 5,3 7,1 84,1 142,0 1932 10,1 5,5 11,7 5,3 115,8 96,4 1933 7,1 5,5 8,6 10,0 121,1 181,8 1934 8,6 5,7 13,3 7,1 154,7 124,6 1935 7,1 4,9 11,0 5,8 154,9 118,4 1936 8,7 5,8 12,2 — 140,2 — 1937 10,7 6,7 17,0 8,9 158,9 132,8 1938 7,9 5,6 15,5 7,8 196,2 139,3 * 100% = országos átlag sére vállalkoztak. Az igazgatóság szerint az átlagosnál magasabb terméshozamok mellett a ráfordítási költség a piaci árak mögött maradt. A burgonya nemesítését Bábolnán kezdték meg 1932-ben. Mezőhegyesről csak a termésátlagokat közöljük. {24. sz. táblázat) Korszakunkban 57,9 q-s átlagot ért el a ménesbirtok. A táblázatunkban szereplő adatsorok közötti különbség 52,4 %, 18,6 %, 36,2 % Mezőhegyes javára. A vizsgált időszak atlagainak trendje: y = 57,9 + 0,187 x Az említett kapásokon kívül takarmánykáposztát, takarmánytököt és dinnyét termeltek még a ménesbirtokon. Ezeket a növényféleségeket nem minden évben vetették, csekély területük is nagy ingadozást mutat. A harmincas években a takarmánykáposzta terméseredménye meghaladta a 10 000 q-t.

15 Az Angha, Németország tengerparti részein régóta termelt takarmányféle a fejősteheneknek szolgáltatott nagy tömegű téli zöldtakarmányt. A szakirodalom szerint a takarmánykáposzta kellemes ízt adott a vajnak. 104