Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)

Kapások - Cukorrépa

21. táblázat A mezőhegyesi cukorgyár által feldolgozott cukorrépa cukortartalma 1920—1938

50 Cukortartalom A ménesbirtoki eredmény Év ménesbirtoki átlag gyári átlag a gyári átlag %-ában Év % % 1920 13,40 13,09 102,4 1921 17,29 15,84 109,2 1922 15,15 13,96 108,5 1923 17,15 16,39 104,6 1924 15,43 15,23 101,3 1925 14,25 14,46 98,5 1926 15,14 16,14 93,8 1927 14,61 14,70 99,4 1928 16,54 17,47 94,7 1929 15,16 16,16 93,8 1930 14,52 15,53 93,5 1931 15,84 15,82 100,1 1932 15,26 14,76 103,4 1933 17,58 18,20 96,6 1934 15,30 15,89 96,3 1935 18,44 18,47 99,8 1936 16,21 16,61 97,6 1937 14,97 15,23 98,3 1938 16,70 16,25 102,8 táblázatunkból. A rekonstrukció után — ami Mezőhegyesen gyorsabban és szervezettebben folyt — mindössze három esztendőben volt jobb a ménesbirtoki répa cukortartalma, mint a gyári átlag. Ezek a különbségek is rendkívül csekélyek. A tárgyalt időszak 15,80%-os gyári átlaga 0,07%-kal magasabb, mint a ménesbirtoké. Valójában a gazdaság és a vonzáskörzet termelőinek cukorrépája között nagyobb volt a különbség, mivel a gyári átlag a külső szerződők és a legnagyobb területen termelő ménesbirtok által beszállított összes répa átlagos cukortartalmát jelenti. A cukortartalom alacsony fokának problémájával és más minőségi gondokkal az első bérleti ciklusban találkozott a gyár: „... az úgynevezett kincstári (uradalmi) répákból közvetlenül nem lehet, vagy csak nehezen lehet jó homokcukrot előállítani, már jobb termékeket szolgáltat az idegen, mezőhegyesi termelők répája, de még az sem olyan jót, mint például a kaposvári répa."

52 A cukorgyár bécsi és prágai szakértőkhöz fordult segítségért, illetve tanácsért. Arra kértek választ, hogy milyen módon és hány év alatt lehet a ménesbirtokon megfelelő minőségű répát termelni, „... avagy minden remény kizárt..., hogy itt normális répa teremjen?"

53 A laboratóriumi vizsgálatok regisztrálták az alacsony cukortartalmat. 1900—1901ben az uradalmi répa digestiója 13,98% volt. 1903-ban is 1,13%-kal maradt a környékbeli termelők répája mögött. A nem kielégítő cukortartalom mellett a mezőhegyesi répánál rendkívül magas hamu- és nitrogéntartalmat állapítottak meg a laboratóriumi elemzések. A szakértői vélemények egybehangzóan a talaj magas nitrogéntartalmát okolták, megállapítván, hogy a mezőhegyesi talaj még nem merült ki, s azt mielőbb meg kell 98