Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)

A szántóföldi növénytermesztés

8. táblázat A különféle mezőgazdasági gépekre eső szántóföldi terület 1935

1 Hely A szántóból esik egy Hely két lokomotívos gőzekére ekére extirpátorra boronára hengerre vetőgépre cséplőgépre Hely Mezőhegyes Cs. Cs. B.* 2755,5 1795,8 21,1 36,5 775,0 587,2 34,6 50,0 87,0 120,7 196,8 186,3 855,2 654,4 * Csanád—Arad—Torontál, Csongrád, Békés megye 1000 kh-on felüli üzemeinek adatai. arra engednek következtetni, hogy korszakunkban a ménesbirtok szántóföldi gép- és eszközállománya számát és minőségét tekintve nem, vagy csak kevéssel haladta meg a nagybirtok átlagát. Az okokat keresve először ismét a megszállásra kell hivatkoznunk. A kártétel nagyságát csak növelte, hogy az elszállított gépek egy részét a háború alatt szerezte be a ménesbirtok a kiesett munkaerő pótlására, tehát lényegében új gépek voltak. Esetenként egy-egy háborús pusztítás után a felszerelés kényszerű cseréje előnyökkel is járhat: az amúgy lassan fejlődő géppark egy csapásra kicserélődik, modernebb, nagyobb teljesítményű gépek kerülnek a korábbiak helyére. A ménesbirtok financiális okok miatt nem tudta kihasználni ennek az áttételes előnynek a lehetőségét. 1920 után nem új, hanem régi, sok esetben szinte teljesen amortizálódott gépeket vásároltak nagyon olcsón. Különösképpen a gőzmeghajtású ekékre, cséplőgépekre vonatkozott ez. A háború utáni fűtőanyaghiány következtében legtöbb üzem kénytelen volt leállítani gőzgépeit. Ezek közül vásárolt a mezőhegyesi igazgatóság. A gépműhely működőképes állapotba hozta a frissen beszerzett ócska gépeket, s ezekkel indult meg a munka. A vizsgált korszakban nem volt mód generális változtatásra. Ezzel a gépműhelyre hárult óriási feladat — a karbantartás mellett igyekeztek minden évben egy-két gőzüzemű szereletet teljes rekonstrukcióra beállítani. Az 1915-ös állapotokkal való összevetés megerősíti az előzőekben elmondottakat. A háború alatt megjelent birtokismertető szerint 115 vetőgéppel, 30 gőzcséplőgéppel, 34 cséplőmozdonnyal, 116 rostával rendelkezett a gazdaság.

10 Egyedül a vetőgépek száma emelkedett 11-gyei a közben eltelt húsz év alatt. A szántóföldi művelés irányt és szintet meghatározó eszköze az eke. A fennmaradt gépleltárak szűkszavú felsorolásait itt más forrásokból kissé plasztikusabbá tudjuk tenni. E kérdéskör áttekintése során egy konkrét példával tudjuk bemutatni az eszközállomány elemzésénél leírtakat. Ugyanakkor fontos adalékokat kapunk a talaj-előkészítéshez. Mezőhegyesen a legfontosabb talajművelő eszközök a gőzekék voltak. A cukorrépa vetésforgóba állítása szükségessé tette a mélyművelést, amelyet egyedül gőzekékkel lehetett végezni. Gluzek Gyula igazgatósága idején jelentek meg a ménesbirtokon az új szántómonstrumok. Később, 1911 és 1913 között, három vadonatúj gőzekeszereletet vásárolt a gazdaság. Ezekből a gépekből is hadizsákmány lett. 1920-ban válaszút elé került a gazdaság: pótolják-e az elveszett gőzekéket, vagy átallnak a húszas évek végéig nagy karriert befutó traktor-szántásra. A pótlás mellett döntöttek, bár a benzinmotoros traktorok jóval olcsóbbak, mozgékonyabbak voltak, és kisebb személyzetet igényeltek. A gőzekék mellett szólt viszont a kitűnő minőségű mélyművelés. A korabeli traktorokkal csak altalajlazításos középmély szántást lehetett végezni. A mezőhegyesi vetésforgó növényeinek egy része — elsősorban a cukorrépa — azonban feltétlenül megkívánta a 52