Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)

Jegyzetek

10 Uo. 11 Erisei Rés'ó Imre közlése. 12 Balta: i. m. III. 855. p. 13 Ensel Réső Imre közlése. 14 BmL MhMbir. f/2. 15 OL—K 184—1934—5—16 077. 16 Ensel Réső József: A kender szántóföldi termelése és kikészítése ipari célokra. BmL MhMbir. f/3, (kézirat) 17 OL—K 184—1931—5—99 304. és OL—K 184— 1935—5—20 488. 18 Ensel Réső Imre közlése. 19 OL—K 184—1923—5—15 200.; OL—K 184— 1932—5—58 004.; OL—K 184—1935—5—20 515. 20 BmL MhMbir. f/3. 21 OL—K 184—1935—5—20 488. adatai alapján. 22 OL—K 184—1930—5—46 622.; OL—K 184— 1931—5—99 304.; OL—K 184—1935—5—20 488. és BmL MhMbir. f/3. 23 Rédly Gyula: A mezőgazdasági szeszipar helyzeté és kilátásai. MK 1932. 11—12. sz. 436—438. p. Rédly tanulmánya összegzését adja a mezőgazdasági érdekeltségek véleményének. Az ipari körök állásfoglalását Fenyő Miksa válaszcikkéből ismerjük meg: : A mezőgazdasági szeszipar helyzete és kilátásai. MK 1933. 1 sz. 26—35. p. 24 Batta: i. m. III. 855. p. 25 BmL MhMbir. f/2. 26 OL—K 184—1929—5—14 120. 27 OL—K 184—1929—5—14120.; OL—K 184— 1935—5—20 489.; OL—K 184—1936—5—73 331. 28 Uo. 29 Rédly: i. m. 455-456. p. 30 OL—K 184—1930—5—46 622. 31 A gépműhelyről írott részben szereplő valamennyi adat az OL—K 184—1933—5—37 205. alapszámon. A gépműhelyi intézőség hatáskörébe tartozó iparosok közül mintegy 106—110 dolgozott a felsorolt műhelyekben, a többiek az intézőségnek alárendelt gazdasági vasútnál, malomnál, szivattyútelepeknél stb. A gépműhelyi intézőség iparosait központi iparosoknak nevezték. Rajtuk kívül minden kerületben dolgozott 5—6 karbantartó munkát végző iparos — kovács, bognár, kőműves stb. —, ők a kerületi intézőségeknek voltak alárendelve. 32 OL—K 184—1928—5—14072. 33 Hérics-Tóth Ernő: Mezőhegyes és a mezőgazdasági iparosképzés. Közt. 1923. 28. sz. 329. p. 34 OL—K 184—1933—5—37 205. 35 Uo. 36 Uo. i7Uo. 38 OL—K 184—1930—5-46 622. 39 BmL MhMbir. f/2. 40 Uo. Pénzforgalmi mérleg —jövedelmezőség 1 Pl. Az álattenyésztési ágazat külön szerepel, ezen belül önálló rovaton a szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtenyésztés. Viszont a szarvasmarha-tenyésztés rovatán csak a következő kiadási tételeket tüntetik fel: törzsbikák vásárlása, szállítási költségek, marhasó-, közlekedési-, oltóanyagköltségek, borjúválasztási jutalék, fejési pótlék. Ez a mérlegkészítési rendszer épp a földművelési ágazatból átvett és értékesített termékek — pl. takarmányok — értékét fedi el előlünk. 2 Jacobsen, A.P.: Az egyes üzemágak jövedelmezőségének megállapítása. MK 1931. 4. sz. 137. p. 3 OL—K 184—1921—5—55 210. OL—K 184—1922—5—6 928. OL—K 184—1923—5—17 910. OL—K 184—1924—5—30 108. OL—K 184—1926—5—50 020. OL—K 184—1926—5—50 032. OL—K 184—1929—5—15 326. OL—K 184—1932—5—58 652. OL—K 184—1931—5—54 032. OL—K 184—1932—5—58 808. OL—K 184—1936—5—70 007. OL—K 184—1936—5—70029. OL—K 184—1936—5—71 885. OL—K 184—1937—5—25 727. alapszámok adatai alapján. 4 OL—K 184—1921—5—55 210. és OL—K 184— 1922—5—6 928. 5 OL—K 184—1923—5—17 910. 6 Batta: i. m. II. 840. p. 7 OL—K 184—1932—5—59 364. 8 Uo. 9 OL—K 184—1936—5—70 007. A valóságban a mérlegben szereplő 72%-nál jobb eredményt ért el az ipari ágazat. A gazdasági év lezárása idején a birtok gyárai még jelentős kinnlevőséggel rendelkeztek. 10 Uo. 11 OL—K 184—1929—5—15 326. 12 OL—K 184—1932—5—58 652. 13 OL—K 184—1936—5—70 029. és OL—K 184— 1936—5—71 885. 14 OL—K 184— 1923—5—17 910.; OL—iT 184— 1932—5—58 652. és OL—K 184—1936—5— 70 029. alapszám adatai alapján. Hangsúlyozzuk, nem az ágazatok által elért jövedelemről, hanem 241