Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)

Jegyzetek

telével — a Mezőhegyesen használt „mohar" nevet alkalmazzuk. 45 Ld. 14. jegyzet. 46 BmL MhMbir. f/247 BmL MhMbir. a/l. lg. rend. 1941. 8. 48 OL—K 184—1932—5—59 307. 49 M. kir. állami növénynemesítő ... i. m. 29. p. 50 BmL MhMbir. lg. rend. 1939. 479. 51 Ld. 14. jegyzet. 52 Mezőhegyesi átlag: ld. 14. jegyzet. Országos átlag: Gunst: A mezőgazdasági... i. m. 251. p. adatai alapján. 53 Grábner: i. m. 730. p. 54 Ld. 14. jegyzet. 55 Ld. 14. jegyzet. 56 Mezőhegyesi átlag: ld. 14. jegyzet. Országos átlag: Gunst: A mezőgazdasági... i. m. 257. p. 57 OL—K 184—1930—5—46 493.; OL—K 184— 1931—5—54 053. (54 241/1929.) 58 Uo. 59 Ld. 14. jegyzet. 60 BmL MhMbir. f/2. 61 Ld. 14. jegyzet. 62 Ld. 14. jegyzet. 63 OL—K 184—1931-5—54 053.(54 241/1929.) 64 Viliax Ödön: A csalamádé termesztése. RGE 1932. B. sor. 12. sz. 91. p. 65 Ld. 14. jegyzet. 66 Mezőhegyesi átlag; ld. 14. jegyzet. Országos átlag: Gunst: A mezőgazdasági... i. m. 250. p. 67 Viliax: A csalamádé... i. m. 96. p. 68 Szűkebben véve minden állami birtok egy meghatározott gazdasági körzet igényeinek megfelelő takarmánymagvakkal foglalkozott elsősorban. Gödöllőn például homoki takarmányokkal kísérleteztek. 69 Ld. 14. jegyzet. A ménesbirtok szántóföldi növénytermesztése A növénytermesztés technológiájának sémáját ellenőrizte Ensel Résb" Imre, akinek édesapja a birtok kendergyári intézőségének vezetője volt, s aki gyakornokként maga is állami birtoki alkalmazott volt. A vele folytatott beszélgetést tartalmazó kazetta a Békés megyei Levéltárban. A m. kir. kormány. 1927. évi működéséről... i. m. 87. p. és A m. kir. kormány 1928. évi működéséről... szóló jelentés ... Bp., 1930. 103. p. A m. kir. kormány 1934. évi működéséről.. . i. m. 59. p. A m. kir. kormány 1937. évi működéséről. . . i. m. 58. p. A kérdéskörre vonatkozóan ld. Gunst Péter. A mezőgazdaság fejlődésének megrekedése a két világháború között. In: A magyar mezőgazdaság a XIX—XX. században. (Agrártört. Tan. 4.) Bp., 1976. 275—401. p. Erdészet és vadgazdálkodás 1 OL—K 184—1923—5—17 910. és OL—K 184 7 BmL MhMbir. f/2. 1934—5—46 282. 2 BmL MhMbir. a/l. lg. rend. 1939. 1247. 3 BmL MhMbir. f/2. 4 Uo. 5 BmL MhMbir. f/2. A ménesbirtok erdőinek térképe. 6 KSHL A—3. Mezőgazdasági statisztikai ir. c. Növénytermesztés. 8 OL—K 184—1935—5—59 995. 9 1918-ban a drótkerítés nagyobb részét felszedték és elvitték a környékbeli községek lakosai. Teljes egészében csak a Romániával érintkező, mintegy 10 km-es birtokhatáron állították fel újra. 10 Vadászatra vonatkozó adatok: OL—K 184—1935 —5—20 535. Vadászati emlékeztető. 11 Fáy: A régi Mezőhegyes ... i. m. 94. p. Mezőhegyes állattenyésztése 1 Batta: i. m. III. 854. p. Szarvasmarha-tenyésztés Mattesz János: A mezőhegyesi magyarfajta marha monográfiája. Sopron, 1927. 6. p. Batta: i. m. III. 854. p. 1911: Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény 1870—1970. Állattenyésztés. III. Községsoros adatok. I. Szarvasmarha-állomány. Bp., 1972. 87. p. 1920: OL—K 184—1929—5— 15 166. 1925: A Mezőhegyesi M. Kir. Áll. Ménesbirtok állattenyésztése, Bp., 1926. 2.; 6.; 8. p. 1928—1938: OL—K 184—a/24. Állatösszeírások statisztikai lapjai. A tavaszi haszonállat-összeírások pontosságát a szakirodalom megkérdőjelezi. Jelen esetben azonban — tekintve, hogy egy gazdaság alkotta a községet — pontosnak fogadhatjuk el az összeírás adatait. 236