Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)

Mezőhegyes társadalma

Az 58. táblázat folytatása Beosztás Évi bér P Index % Tisztikocsis (igazgatói) 1017,90 112,4 Tisztikocsis 906,00 100,0 Kaszinói szolga 999,60 110,3 Kovács- és bognárlegény 992,80 109,6 Tanyás, elöljáróbéres 924,30 102,0 Szekeres béres I. 906,00 100,0 Szekeres béres II. 792,40 87,5 Csikós I. 906,00 100,0 Csikós II. 792,40 87,5 Gulyás, juhász, kanász, I. 906,00 100,0 temetőcsősz, harangozó II. 792,40 87,5 Tehenes I. 898,00 99,1 Tehenes II. 815,20 90,0 Igáskocsis, gyalogbéres I. 898,00 99,1 Igáskocsis, gyalogbéres II. 784,40 86,6 Műhelymunkás 806,40 89,0 Határ- és éjjeliőr I. 747,60 82,5 Határ- és éjjeliőr II. 621,80 68,6 Ostoros I. 687,60 75,9 Ostoros II. 475,40 52,5 Ostoros III. 300,00 33,1 Szolga (nőtlen tisztilak) 655,30 72,3 Szülésznő (központi) 646,30 71,3 Szülésznő (kerületi) 450,50 49,7 Index: 100% = 906 P (Az I. oszt. szekeresbéres teljes járandósága.) az azonos horizontális érdekeket háttérbe szorítsa, legalábbis elfedje a nagyon is behatárolt egyéni emelkedés lehetősége.

9 Vági Gábor, egyik tanulmányában a politikai megmozdulások iránti affinitás szempontjából csoportosította Mezőhegyes lakosságát, a következő csoportokat különböztette meg: mezőgazdasági cselédek; cukorgyári, gépműhelyi iparosok; „falusiak" — a környező falvakból a cukorgyárba, illetve a birtokra szerződő idénymunkások — és summások.

10 Aktivitás tekintetében a „falusiak" és az iparosok jártak az élen. A környékbeli-távoli idénymunkások problematikáját már érintettük, nézzük most a helyben lakók szerveződési, védekezési kísérleteit. Az egy kézben összpontosuló gazdasági, közigazgatási, rendfenntartói hatalom eleve nem sok esélyt adott e kísérleteknek. A hagyományok is éppen ellenkező előjelűek voltak: a századforduló idején zajló agrársztrájkok letörésére Mezőhegyesen tartalék munkás — sztrájktörő — telepet hoztak létre. 1920 után ez a gyakorlat megszűnt, de a birtok belső élete nem sokat változott.

11 Az ellenállás iránya, hatékonysága 1918 és 1919 között mutatkozott meg. „Mezőhegyesen a forradalom a béremelésekben robbant ki... Elöl természetesen itt is az iparosság járt." — számolt be az eseményekről az akkori jószágigazgató, Koszits Pál.

12 Az iparosok és a cselédség írásban megfogalmazott köve216