Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)

Mezőhegyes állattenyésztése - Sertéstenyésztés

kontinensen 180—200 kg-ot.

27 E tekintetben sem kellett szégyenkezniök a mezőhegyesi tenyésztőknek. Egy kifejezetten magas szintű hússertéstenyészet adatai állanak előttünk. A két mezőhegyesi fajta értékjelző paramétereit összevetve minden vonatkozásban a hússertésé az elsőbbség. A vizsgált időszakben mégis a mangalica maradt a ménesbirtok sertésfajtája. A jövő szempontjából mindenképpen káros volt a pillanatnyi előnyöket szem előtt tartva minimálisra redukálni a jó eredményeket felmutató hússertéstenyészetet. Az értékesítési formák között a hizlalás állt az első helyen. Évente — a piac pillanatnyi igényeinek megfelelően — 2 500—5 000 sertést állítottak hízóba.

28 A süldősertéseket rövid előhizlalás után küllem, hízékonyság és testtömeg szerint egynemű falkákba osztották. Az igazgatóság arra törekedett, hogy a gazdaság egyszerre rendelkezzen különféle súlyú — „Budapest", „Bécs", „Prága" — kollekciókkal. A harmincas évek elején megváltozott a hizlalás módszere: a birtok fokozatosan áttért az expressz hizlalásra. A hússertéshizlalás módszereit mangalicára adaptáló eljárás még egészen friss volt, szaklapban először 1925-ben ismertették. Korábban 14—17 hónapos korú, teljesen kifejlődött, 80 —110 kg-os süldőket állítottak hízóba. Ezeket 5—6 hónapos hizlalás után 120—180 kg súlyban adták el. Az expressz hizlalásnál a még fejlődésben lévő egyedeket — Mezőhegyesen 10 hónapos korban — fogták hízásra. A hizlalás akkor kezdődött meg, amikor a még fejlődésben lévő szervezet takarmányértékesítő-képessége legnagyobb volt. így 5 —6 %-kal jobb takarmányfelhasználással finomabb húsú sertéseket állítottak elő. A ménesbirtokon 70—80 kg indulósúllyal beállított süldők 5—6 hónap alatt 180—200 kg-ra híztak fel. A házi vágásra hizlalt öreg sertések 100—130 kg-os súlygyarapodást értek el.

29 A hizlalt állatok naponta 3—3,5 kg tengeridarából és árpadarából összetevődő erőtakarmányt kaptak.

30 A sertéstakarmányt az olajpogácsa kivételével az uradalom termelte meg. Ez fokozta a hizlalás biztonságát és rentabilitását. A leírtak kiegészítésére közlünk egy hizlalási mérleget. (45. sz. táblázat) Látható, a felvásárlási árak és a takarmányárak függvénye 45. táblázat Hizlalási mérleg (süldősertés) 1935

31 Ráfordítási költségek A beállított sovány anyag (437 db) értéke A feletetett takarmány értéke A felhasznált munkaerő költsége Egyéb kiadások A beállított anyag értéke és a költségek összesen Bevételek Sertések eladásából (vágás) A származott trágya értéke Az összes bevétel A mutatkozó jövedelem A jövedelem a befektetett tőkének Darabonkénti átlagjövedelem 1 kg súlygyarapodás Darapercent 171 27 492,75 P 57,6% 19 006,44 P 39,8% 1165,61 P 2,4% 109,60 P 0,2% 47 774,40 P 100,0% 58 399,73 P 98,1% 1109,73 P 1,9% 59 509,46 P 100,0% 11 735,06 P 24,56%-a » 26,85 P 6,40 kg erőtakarmányból 15,62%