Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)

Mezőhegyes állattenyésztése - Szarvasmarha-tenyésztés

42. táblázat Hizlalási mérleg (mustra ökör) 1935 Beállított állatok száma 64 db Beállítási átlagsúly 618,90 kg Átlagos gyarapodás 163,53 kg/db Gyarapodás naponként és darabonként 0,87 kg Takarmányozási napok száma 201 Ráfordítási költségek A beállított sovány anyag értéke 7 922,00 P 37,8% A feletetett takarmány értéke 10 617,75 P 50,6% A felhasznált kézi és igaerő költsége 2 394,98 P 11,4% Egyéb kiadások 42,93 P 0,2% A beállított anyag értéke és a költségek összesen 20 977,66 P 100,0% Bevételek A származott trágya értéke 2 444,74 P 9,9% Bevétel az állatok eladásából 22133,58 P 90,1% Az összes bevétel 24 578,32 P 100,0% A mutatkozó jövedelem 3 600,66 P A jövedelem a befektetett tőkének 17,16%-a Darabonkénti átlagjövedelem 56,26 P Az 56 P-t meghaladó darabonkénti jövedelem a harmincas évek második felét jellemző adat. 1931-ben volt olyan hizlalási periódus, amely csak 10,47 P jövedelmet eredménye­zett darabonként. 77 Ugyanebben az évben a kimustrált magyar tinók mindössze 4,18 P-s tiszta jövedelmet hoztak. 78 A meghízott szarvasmarhákat versenytárgyalás útján értékesítette a ménesbirtok. Nagy tételben leggyakrabban a Landesmann Márk és Fiai cég, majd a harmincas évek második felében a Mezőgazdák Állatértékesítő Részvénytársasága vásárolt Mezőhegyes­ről. 79 Mindkét cég szállított külföldre is. A Mezőhegyesről származó hízott anyag az olasz piacon élénk keresletnek örvendett. Igás hasznosítás Utoljára a tinónevelésről, illetőleg az igás hasznosításról kell szólnunk. A harmincas években a gépi felszerelés mellett 827—873 kettős ökörfogattal rendelkezett a ménesbir­tok. Emellett 200—219 kettős lófogat végzett különböző szállítási és növényápolási munkákat. 80 Reichenbach Béla átszámítási kulcsa szerint a gazdaság igásállományának 75,5%-át tették ki az igásökrök. 81 Az állandónak vehető ökörlétszám 1600—1800 között mozgott. Az őszi munkacsúcs idején az igába fogott ökrök száma meghaladta a 2000 db-ot. A sürgős munkák lefutása után az állomány mintegy 20%-át kiselejtezték. Ezeket az ún. mustra Ökröket állították azután hízóba. 34. sz. táblázatunk az említettnél jóval magasabb tinó- és ökörlétszámot mutat. A jelentős különbséget ugyancsak a hizlalás magyarázza. A ménesbirtok igásállománya két forrásából származott: részben a saját szaporulat­157

Next

/
Oldalképek
Tartalom