Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)

Mezőhegyes állattenyésztése - Szarvasmarha-tenyésztés

létszáma. Pontosan tükröződik az érvényesülő tendencia az eladott tenyészállatok számában: a húszas években 20—25 tenyészbikát adott el a gazdaság, 1937-ben már csak 7-et, 1938-ban mindössze 5-öt.

34 A széles kört érintő, tenyésziránnyal kapcsolatos kérdések után a mezőhegyesi állomány konkrét jellemzőit kell sorra vennünk. A tenyészgulya a törzsalapító bikák után —Attila, Rákóczy, Páva, Hunyady— négy törzsre volt osztva. Minden törzshöz más törzsből osztottak be tenyészbikát. Az állományról házi törzskönyvet vezettek. A párosítás szabad hágatással történt, az átlagos vemhességi idő 281,5 nap volt. A beltenyésztés kapcsán elmondottakat igazolja, hogy az ellesi arány ritkán emlkedett 80 % fölé, átlagosan 78—80 % között ingadozott.

35 Hathónapos korukig szoptak a borjak. Ridegtartású állomány volt a mezőhegyesi. Nyáron valamennyi állat legelőre járt, télen nyitott karámban kukoricaszáron és szénán éltek. Egyedül a növendékekkel tettek kivételt, ezek egyéves korig abrakot is kaptak. Két és fél éves korban vették tenyésztésbe az üszőket. Pontos képet adnak a mezőhegyesi magyar fajta állományról a testméretek. (36. sz. táblázat) Középnagyságot meghaladó egyedekből állt a ménesbirtok törzsgulyája. 36. táblázat A magyar fajta szarvasmarha testméretei

36 Megnevezés Marmagasság cm Átlagsúly kg 1 éves üsző (Mh) 115,9 291,3 1 éves bika (Mh) 120,2 337,2 1 éves borjú (orsz. átl.) — 140—150 2 éves üsző (Mh) 132,3 465,3 2 éves bika (Mh) 135,8 496,5 tehén (Mh— 1925) 136,1 519,3 tehén (Mh — 1941) 137,4 635,0 tehén (orsz. átl.) 130—140 450—500 tehén (orsz. átl. „jobb") — 500—650 bika (Mh — 1925) 148,6 906,0 bika (orsz. átl.) — 600—800 A népies tenyészetek adatait is tartalmazó országos átlagok mutatják, milyen nagy szükség volt a ménesbirtok tenyészállatainak javító hatására. Lényeges információt ad az 1925-ös és 194l-es mérés eredményének összevetése. A tehenek marmagassága 1 %-kal, testtömege 22%-kal nőtt. Jól látható a két háború közötti tenyésztői munka eredménye. Egyoldalú dolog lenne a nagyságot minőségi kritériummá emelni, azonban azzá válik, ha hozzátesszük, hogy minden korabeli leírás megállapította, hogy a mezőhegyesi állomány testtömege megfelelő szilárdsággal párosul. Az impozáns küllemű állatok közül a tehenek ezüstfehérek, ezüstszürkék voltak, a bikák valamivel sötétebb színűek. Igázhatóság szempontjából igen jó tulajdonságokkal bírt az állomány: feszes, szilárd járomélű nyak, jól fejlett szügy, könnyű és gyors lépés. A gazdasági válság időszakából való a törzstenyészet belső használatra készült mérlege. (37. sz. táblázat) Az összes költség majd 50 %-át a takarmány tette ki. A munkaerőre fordított költségből 74% esett emberi munkaerőre, 26% igaerőre. Egy állatra 296,9 P évi 147