Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)

Mezőhegyes állattenyésztése - Szarvasmarha-tenyésztés

akadt. A megfelelő minőségű vérfrissítés egyre sürgetőbbé vált. Döntő lépésre 1934-ben került sor, ugyanabban az évben, amikor ismét felállították a magyar fajta tenyészkerületeit. Tehát a mezőgazdasági kormányzat egyértelműen felvállalta az alföldi magyar marha megtartását. Nem véletlen, hogy mindez 1934-ben történt. A válság hatására leálló traktorokat kellett pótolni, újra előtérbe került a külterjes gazdálkodás jól bevált igásállata. A kísérlet tünetértékűsége miatt annak ellenére is érdekes, hogy a fejlődés épp ellenkező irányba fordult: azaz, hogy az intenzívitás szintjének általános visszaesése közepette egy belterjes fajta további előrenyomulásának lehetünk tanúi. Körültekintő és széleskörű tanulmányozás után 1934-ben sikerült megtalálni azt a fajtát, amely alkalmasnak mutatkozott a magyar szürke marha vérfrissítésére. A kiszemelt fajta az olaszországi maremman —Rázza maremmanna— volt. Az érdeklődés kölcsönösen megnyilvánult. 1934 tavaszán az olaszok importáltak 8 mezőhegyesi üszőt és 3 tenyészbikát.

20 Maremmannal való párosításuk megfelelő eredményt hozott. Ugyanebben az évben a Milánóban és Rómában rendezett X. Tejgazdasági Világkongresszuson részt vevő magyar szakemberek tanácsára a minisztérium a ménesbirtokok részére megvásárolt 2—2 maremman bikát és tehenet. „Közel áll a magyar marhához... alkalmas a magyar marha régen esedékes felfrissítésére." — szögezte le Battha Pál a vásárlást kommentálva.

27 Az Országos Mezőgazdasági Kamara jelentése nyomatékosan hangsúlyozta, hogy szó nincs keresztezésről, csupán vérfrissítésről, „...mert ez a fajta eredetét tekintve teljesen azonos a mi ősi magyar marhánkkal, csak évszázadokon át elkülönítve tenyésztették".

2 8 A vásárolt bikákat először a kompolti gazdaságban helyezték el. Mezőhegyesről pedig 18 tehenet és 10 üszőt szállítottak oda párosítás végett. A magyar marha küllemének javításában, hústermelő-képességének növelésében reménykedő tenyésztők nem csalódtak várakozásaikban. A maremman-magyar borjak gyorsabban fejlődtek és a növendékek magasabbak, tömegesebbek, erősebb csontozatúak lettek. Csakhamar szilárd küllembeli karaktert vett fel a vérfrissítésből származó ág. Később az egyik 1934-ben importált bika Mezőhegyesre került. Egészen a háború végéig folyamatos volt a maremman-behozatal. A tenyésztést a már nyugalomba vonult Batta Sándor irányította.

30 Az alföldi magyar fajta átmentésének legfontosabb feltételét, hármas hasznosításúvá tételét a maremman vérfrissítéssel sem sikerült megteremteni. A tejtermelő-képesség nem javult lényegesen. Már a húszas évek első felében folytak fejési kísérletek Mezőhegyesen. A korabeü beszámoló lakonikus tömörséggel csak annyit közöl, hogy a kísérletképpen fejt tehenek jó tejelési eredményt értek el.

31 1932-ben az állami birtokok mellett néhány magángazdaság is bekapcsolódott a magyar marha tejtermelését vizsgáló programba. Két év munkájának rövid és sommás értékelése szerint kedvező eredmények születtek, a kísérletbe beállított tehenek megadták a napi 10 1 tejet.

32 Mezőhegyes e téren is kitermelte a maga rekordját. A rekordtehén által 4,5%-os zsírtartalom mellett elért évi 4200 kg-os tejhozamra való hivatkozás elmaradhatatlanul szerepelt minden magyar fajta mellett szóló szakcikkben.

33 A kis létszámú állományokkal végzett kísérletek nem hoztak gyakorlati változást. Ugyanúgy kudarccal végződtek, mint a múlt század végén lezajlott hasonló próbálkozások. Ezzel meg is pecsételődött a magyar marha sorsa. A korszak röviden áttekintett tenyésztői munkája hozott ugyan eredményt, a magyar fajta tenyésztés színvonala önmagához képest jelentékenyen javult. Azonban ez kevés volt a belterjes, háromhasznosítású pirostarkával szemben. Épp a válság éveiben — a nyílt állami támogatással egyidőben — vált véglegessé, hogy a nagyobb hozamot biztosító magyar pirostarkával szemben az alföldi szürke marha nem versenyképes. Magának a tenyésztőbázisnak az állománya is dokumentálja ezt a folyamatot. A fajtaösszetétel adatait tartalmazó táblázatunk mutatja, hogy ha fáziskéséssel is, de Mezőhegyesen is csökkent a magyar fajta állomány 146