Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
A NAPLÓÍRÓ ÉS CSALÁDJA A napló Lindl Etelka (Eta, Etel, Etus) (1877—1932) gyulai zongoratanárnőé volt.2 Apja, Lindl István a Gyulához közel fekvő kisjenői (Arad m.) uradalomban, Habsburg József főherceg birtokán volt főintéző. A napló vezetésének kezdetekor (1901) azonban már nem élt, 1896-ban hunyt el. Halála után özvegye, Ritzinger Anna (1858 k.—Gyula, 1943) (ismerősei „Nina néni”-nek szólították) két felnőtt lányával, Etával és Jolánnal (Joli) a községből saját gyulai házba költözött.3 2 Gyula Város Tanácsa 1978-ban életjáradék-szerződést kötött a helyi Jókai utca 4. sz. alatti ingatlan tulajdonosaival, a Ladies testvérekkel, amelynek értelmében a lakóházuk és berendezése, mint muzeális érték, a városra szállt. Evekkel később ebből az épületből alakították ki rekonstrukcióval a Magyarországon egyedülálló XIX. századi lakásmúzeumot, a „Ladics-ház”-at. A tárgyi anyag az Erkel Ferenc Múzeum tulajdonába került. Az iratanyagot azonban indoklás nélkül kettéválasztották. Kisebb részét, benne csaknem egészében dolgozatunk forrását, nem a múzeumban, hanem a Békés Megyei Levéltárban helyezték el (Ladies család iratai. Békés Megyei Levéltár XIII. 10.). Az itt található naplóra Szabó Ferenc levéltár-igazgató hívta fel a figyelmemet 1981-ben. Az ekkor kézbe kapott - mint később kiderült még nem a teljes naplót három nagy alakú, puhafedelű vonalas füzet tartalmazza 1901. szeptember 15. és 1909. október 19. időhatárok között. A leltározók eredetileg azt gondolták, hogy a Ladies család valamelyik tagja írta. Magam derítettem fényt a valódi szerzőre, aki nem Ladicsék rokonságába, hanem velük közös társaságba tartozott. A napló tanúsítja, hogy a Lindl család igen gyakran érintkezett a Ladies családdal. Lindl Eta és idősb Ladies Lászlóné Kliment Margit (1869-1949) közeli barátnők voltak. Visszaemléke- zők szerint az Eta halála után egyedül maradó, irodai munkából élő húgát, Jolánt az ifjabb Ladies László azzal támogatta, hogy műtárgyakat, bútorokat vásárolt tőle. Nővére hagyatéka - benne a napló - valószínűleg így jutott a Ladics-házba. Lindl Etelka 1902. évi naplóját közli: Kisvárosi polgárok 2010: 415-427. 3 Lindl Istvánná 1894-ben keltezett, leányaihoz írt hét levelében az apáról, mint nagyon elfoglalt emberről esik szó. Ugyancsak e levelek említik a sokat betegeskedő Erzsikét, a valószínűleg akkor kisgyermekkorú, harmadik Lindl leányt. A szöveg arra enged következtetni, hogy súlyos beteg lehetett. Feltehetően hamarosan meghalt, mert a napló már nem említi. (Corvin János Múzeum, Gyula. Ladics-hagyaték, 82.1489. irattári szám. A lelőhely azért változott, mert időközben az Erkel Ferenc Múzeumból önálló városi intézményként kivált a Corvin János Múzeum, amelyben jelenleg a Ladics-hagyatékrész megtalálható.) A Lindl házaspár adatait özv. Lindl Istvánná 1943. jan. 5-én kelt gyászjelentése rögzíti (Corvin János Múzeum, Gyula. Ladics-hagyaték, beleltározatlan). Lindlné nőtestvére, az Üjszászon (Pest m.) élő R. Terézia (1. a dolgozat más helyein is) szerepel a naplóban. Lindlné fitestvérének, dr. R. Károlynak és feleségének, Bukács Irénnek Károly, György, Antal és Márta nevű gyermekeik születtek. 1933-ban Károly és Antal unokatestvérként írták alá Lindl Etelka gyászjelentését (Corvin János Múzeum, Gyula. Ladics- hagyaték, beleltározatlan) és Lindl Jolán végrendeletében is kedvezményezettek. Az utóbbi keltezésének idején (1955) mindketten hódmezővásárhelyi lakosok (Corvin János Múzeum, Gyula. Ladics-hagyaték. Nem. tud. 83.607). A naplóban a hasonló keresztnevűek között bizonytalanul lehet azonosítani őket. Lindlné nőtesvére, Etelka Póka Lajos felesége, Ujszász (Pest m.) mellett élt, gyermekeik Elemér, Rezső, Erzsébet és Riza. A két leány szerepel a naplóban, a többieket nem tudjuk pontosan azonosítani. Az egyik fiú, Póka Elemér Szentpétery Erzsébetet vette feleségül és már nagymamája (Ritzingerné Hoffmann Anna) halálakor Eszter és Erzsébet nevű leányuk volt (1903), a másik fiú, Rezső életútját nem ismerjük (özv. Ritzinger Károlyné Hoffmann Anna nekrológja: Békés 1903. dec. 6.; özv. Ritzinger Károlyné Hoffmann Anna gyászjelentése Békés Megyei Levéltár, XIII. 10. a. 12. dob. Gyászjelentés-gyűjtemény A-Zs). A Ritzinger testvérek apjára egyetlen bizonytalan adat utal. A Wenckheim családot az 1880-as években megörökítő csoportképen kissé félrehúzódva látható egy polgári ruhás öregúr, „Ritzinger őrnagy” (föltehetően leszerelt vagy nyugállományba vonult, civil állást vállaló, tartalékos tiszt), talán Lindlnének ő lehetett az apja (Hankó 2000: 67.). 8
