Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)

Héjja Julianna Erika: "…jó háziasszony kezd belőlem válni". A hagyományos női szerepek elsajátítása Gyulán a Ladics és a Kliment család levelezésének tükrében

disznóhúsok tartósítása: a szalonnát dézsába tetette, vöröshagymát, koriandert és ece­tes vizet tett rá, az oldalast és a többi húst sós lébe helyezte, gondoskodott a bepácolt élelemről is, a sonkákat felfíistöltette. A családi feljegyzések alkalmanként részletes tájékoztatást adnak a hús, zsír, belső­ség felhasználási arányairól. 1902 decembere és 1903 januárja között Ladies Lászlóék három, 239 kg össztömegű sertést vágtak, 72 1 zsírjuk lett, összesen 43 pár kolbász, 21 db tüdős és 14 db véres hurka készült. Egy 1908-ban leölt, kb. hatvankilós malac tíz, két további 129 és 135 kilós állat 96 liter zsírt adott. Ladicsné nyilvántartása szerint 1909. január 9-én füstre ment négy-négy kis sonka, oldalas, lapocka és fél fej, tíz sza­lonna és 16 pár kolbász, a frischlingből (süldő) maradt négy sonka, két-két oldalas, fej és lapocka, valamint hat db szalonna. A nagy bődön zsírt Ladicsék január 28-án kezd­ték meg. 1922. december 20-án két kis sertést öltek — Tokai betegsége miatt Krizsán segítségével, de ő is ügyesnek bizonyult.105 Az egyik jószágot 100, a másikat 98 kg-ra mázsálták, a zsírolvasztás és a hideg májas készítése a vágás másnapjára maradt. A munkálatokat Ladicsné távollétében húga, Pici felügyelte. A disznóölésekből nyert húskészlet természetesen nem fedezte a népes család fo­gyasztási igényeit, a hiányt időről időre helyi mészárosoktól történt vásárlással pótol­ták. 1903-ban a családfő távollétében - Bajorországban, Bad Reichenhallban kúrálta magát — Ladicsék odahaza lehetőleg szerényen kosztoltak, húst csak naponta egyszer fogyasztottak, mégis sok kiadásuk volt. 1921 májusa és decembere között alkalman­ként átlagosan 12 kg nyers, füstölt, paprikás és kolozsvári szalonnát, valamint egy íz­ben 1 kg virslit hozattak Stéberl András hentesáru-üzletéből. Ambrusék szintén ta­karékosan bántak a húsfélékkel Bercelen: „a húson is spóroltunk - számolt be Klári édesanyjának —, ugyanis hetenkint 2-szer most hústalan nap van, különben naponkint 1 kg-ot hozatok, a télen pedig naponkint 1 !4 kg-ot ettünk mindennap, de hát a télen a marha volt 50—52 korona, a borjú 56-60 korona. Most meg a marha 100 korona, a borjú 110 korona kilója.”106 A feldolgozott sertés nemcsak a szűkebb család, hanem a Gyulától távol élő roko­nok, ismerősök élelmezését is szolgálta. Ladies Györgyné és Ladies Lászlóné rendsze­resen ellátta húsfélékkel a szülői házból elkerült fiait és leányait.107 Margit asszony nem felejtett el kóstolót (szalonna, füstölt hús, hurka, kolbász, sonka, véres hurka, hideg májas, disznósajt, tepertő stb.) küldeni húgáéknak Fiúméba, sógorának és Ebneréknek Budapestre. Klimenték Mayerné Mariska néniről, a nagyváradi és nagybányai rokon­105 A Bércéire küldött kóstolót ízlelgetve Ladicsné lakonikusan csak annyit írt: „Ügy találom, hogy Tokai ízletesebben készíti.” CM sz. n. ir. Ladies Lászlóné levele ifj. Ladies Lászlónak (Bércéi, 1922. december 31.). 106 CM sz. n. ir. Ambrus Lajosné levele Ladies Lászlónénak (Bércéi, 1922. máj. 4.). 107 1880-ban Ladies Györgyné három forintot küldött László fiának, hogy húsfélét vegyen belőle magának, „mert neked csak a hús egészséges”. 1881 februárjában Laci szalonnát kapott hazulról, „mert a szalonna nagyon egészséges eledel”. CM sz. n. ir. Ladies Gyula levelei Ladies Lászlónak (Gyula, 1880. március 24., H. n., 1881. febr. 18.). 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom